Moliére műhelyében
- 199 oldal
- Kötés: vászon - védőborítóban
- jó állapotú antikvár könyv
- ISBN: 9631503372
- Szállító: Alba Antik Litera Kft.
- Képgarancia, saját kép.
Képgarancia: Alba Antik Litera Kft, saját kép.
Író/Szerző: Moliére - Mészöly Dezső - Gábor Miklós
Sorozat: Múhely
Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve: 1975
Oldalszám: 199
Kötés: Vászon, védőborítóban
Nyelv: Magyar
Állapot: jó
ISBN: 9631503372
Méret: 14 cm x 20,5 cm
A Mizantróp shakespeare-i dimenziójú dráma a klasszikus francia vígjáték szoros formaruhájában. Egy rendezett és magabiztos korszak közepette az „embergyűlölő” Alceste az egyetlen, aki nem fogadja el a hamis konvenciót, a társadalom kötelező játékszabályait. Alceste Athéni Timon rokona: nyíltszívű odaadásával, majd zord könyörtelenségével Timon éppúgy egyedül van a konszolidálódó rossz kicsinyes világában, mint Alceste szigorú moralitásával. De Timon körül a világ még nem teljesen zárt, ő még kivonulhat az erdőbe, és a már nem tragikus világban egyedül ő tragédiahőssé nő. Alceste-nek nincs hová mennie. A társaságban viszont tragédiája komikus lesz, ő maga pedig – mint minden konok és esélytelen lázadó – neurotikus. A dráma modern rendezése erre a mai – élményeinkhez, tapasztalatainkhoz közel álló – értelmezésre épül. Mészöly Dezső új fordításával ismét bizonyította: élő, természetes színpadi nyelv és az eredetihez való hűség nem ellentétes követelmény. Moliére-napló-jában a fordító a moliére-i forma szép kötöttségeiről ír; az alexandrin rímeinek drámaiságát és poézisét, a jellemábrázoló verselét a legmodernebb rendezés sem nélkülözheti. Gábor Miklós Feljegyzései az Alceste-et játszó színész mesterségbeli gondjait járják körül. Az értelmezők és kritikusok vitatkozhatnak, hogy gúnyolja-e Moliére Alceste-et vagy felmagasztosítja; a színésznek embert kell formálnia, és élő – a néző számára is élő – embert csak meggyőződésből, indulataiból formálhat. Olyan Alceste-et – aki akkor is joggal lázad, ha körülötte mindenki jól érzi magát a rosszban. Aki szenvedélyével kimagaslik a többiek közül, s ragaszkodik a szenvedélyéhez, bár tudja, hogy „csak a szenvedély az, ami ártalmas – tehát a szenvedély büntetendő. Ha valaki komolyan veszi, amit mond, és nem tartja be a szabályt”.
Molière: Mizantróp
Mészöly Dezső: Molière-napló
Gábor Miklós: Feljegyzések Alceste-ről