Magyar liberalizmus 1790-1848

Kecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790–1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a „reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar „nemesi liberalizmus” kifejezésében a „nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.

A sorozat eddig megjelent kötetei: Dénes Iván Zoltán: A szabadság értelme-az értelem szabadsága 1. Dénes Iván Zoltán: A bűnbaktól a realista lényeglátóig. 2. Balog Iván: Politikai hisztériák Közép- és Kelet Európában 3. Kovács Gábor: Az európai egyensúlytól a kölcsönös szolgáltatások társadalmáig 4. Tóth-Matolcsi László: Műhely a lehetetlenséghez 5. Gángó Gábor: Eötvös József uralkodó eszméi 6. Trencsényi Balázs: A politika nyelvei 7. Perecz László: Nemzet, filozófia, „nemzeti filozófia” 8. Dénes Iván Zoltán: Liberális kihívásra adott konzervatív válasz 9. Dénes Iván Zoltán: Szabadság – közösség Programok és értelmezések