Platón,Az antik kétely-filozófia: a szkepticizmus
- 662 oldal
- Kötés: kemény kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Szentendre Antikvárium
FÜLSZÖVEG
Az egyetemes kultúrát számos értékkel gyarapító ókori népek közt kiemelkedő szerepet játszik a görögség. Ez a lélekszámban kcsiny nép rakta ugyanis le a tudományos gondolkodás alapjait, szült varázslatos művészeteket, teremtett az antikvitásban páratlanul álló demokratikus társadalmi berendezkedést és hozta létre a valóság gyökeresen új szemléletét: a filozófiát.
Pais István most másodszor napvilágot látó könyve, "A görög filozófia" erről az új világszemléletről szól. A benne olvasható gazdag anyag színesen, árnyaltan, közérthetően ábrázolja a régi hellén gondolkodókat. S mivel a filozófia csupán hosszú szellemi fejlődés eredményeképp alakult ki, elemzésüket ama férfiakkal (Homérosszal, Hésziodosszal, "a hét bölcs"-csel, és az ún. gnómaköltőkkel) kezdi, akik létrejöttét eszmeileg előkészítették. A történetiség elvéhez mindvégig hű kötet csak ezt követően vizsgálja a filozófiát, megteremtő Thalészt, a lélekvándorlásban hívő Püthagoraszt, a vallási képzetek eredetét kutató Xenophanészt, a dialektikus szemléletű Hérakleitoszt, az ateizmust kimunkáló szofistákat, a "bábáskodó"Szókratészt, a társadalomutópiát és ideatant alkotó Platónt, az ókor legjelesebb filozófusának és tudósának számító Arisztotelészt, a hellenisztikus időszakban életre kelt sztoicizmus, epikureizmus, szkepticizmus képviselőt - és még sok más bölcset.
A filozófiát a görög történelem szerves részeként tárgyaló könyv komplex jellegű. Belőle nem csupán az tudható meg, hogy a hellén filozófia mily csodás eredményeket ért el a természet, a társadalom, az emberi érzékelés és gondolkodás vizsgálatában. Megismerhető belőle a görögség nemzetközi és belső történelme, művészeti és tudományos élete is.
A kötet szerzője, Pais István világosan és ismételten hangsúlyozza: a modern gondolkodás a görög szellemiségen nyugszik. S egyúttal számos esetben és határozottan érzékelteti azt is, hogy a régi hellén filozófusok ma is nagyon aktuálisak, a jelen emberéhez is szólnak. Vissza
TARTALOM
Előszó 9
A milétoszi iskola, avagy a filozófia hajnala 11
Homérosz éls Hésziodosz mint a filozófiai gondolkodás előkészítői 21
"A hét bölcs" és a gnómaköltők 39
A milétoszi iskola: Thalész, Anaximadrosz és Anaximenész 47
A Janus-arcú püthagoreizmus 72
A politeizmust bíráló Xenophanész 91
Az epheszoszi "homályos" bölcs: Hérakleitosz 101
Az eleai iskola 119
A zénóni aporiák 126
Akragaszi Empedoklész 139
A ráció filozófusa: Anaxagorasz 158
A korai atomisták: Leukipposz és Démokritosz 177
Atom-arkhé és ismeretelmélet 179
Démokritosz a társadalomról, az erkölcsről és a vallás keletkezéséről 187
A szofisztika 198
A görög felvilágosodás és Athén felemelkedése 198
A szofisták tevékenysége és radikális valláskritikája 212
Szekularizált társadalomszemlélet 224
Ismeretelméleti relativizmus: "az ember a mérték" 239
A "bábáskodó" Szókratész 250
A dualista rendszer kialakítása 258
A peloponnészoszi háború és a racionalista etika 266
Szókratész daimonionja és pere 277
A szókratészi iskolák 284
Az "Akadédmia" filozófusa: Platón 294
Teleologikus és dualista világmagyarázat 303
Ideatan és ismeretelmélet 318
Társadalomfilozófia és társadalomutópia 338
Pedagógia. A műalkotás mint az utánzat utánzata 357
A künizmus. Szinópéi Diogenész 365
Az arisztotelészi filozófia 379
Arisztotelész élete, művei és Makedónia felemelkedése 380
Az árucsere történeti elemzése és a platóni társadalomutópia bírálata 390
A lehető legjobb állam tervezete és a nevelés központi szerepe 398
Szekularizált etika és a "Poétika" 409
A platóni ideatan kritikája és a kozmikus dualizmus 420
Lélektan és ismeretelmélet 446
Az "első filozófia" 462
Az "Organon": a logika megalapozása 471
Geocentrikus világkép 480
A hellenisztikus világ 486
A "Tarka Csarnok" filozófiusai: a sztoikusok 501
A sztoicizmus történeti korszakai és panteizmusa 501
Az etika központi szerepe 518
A "Kert" filozófiája: az epikureizmus 518
A világfolyamat mint atomok önmozgása és a metakoszmionok istenei 535
Harc a vallás, az antriopocentrizmus és a finalizmus ellen 549
Etika-lcentrizmus és történetfilozófia 557
Az antik kétely-filozófia: a szkepticizmus 566
Az "Új Akadémia" szkepszise. Karneadész 571
A szkeptikus troposzok 581
Az újplatonizmus 597
A plótinoszi emanáció-elmélet 599
Jegyzetek