Filozófiai írások

FÜLSZÖVEG
"Húsz évre meg kell akadályoznunk ennek az agynak a működését!" - ez volt Mussolini utasítása a fasiszta bíróságnak 1928. júniusában. Alig kilenc év múlva, 1937. április 27-én halt meg Antonio Gramsci, alig néhány nappal azután, hogy a nemzetközi közvélemény nyomására - már halálos betegen - szabadlábra helyezték. Éppen a húsz év elteltével, 1948-ban kezdődött meg "börtönfüzeteinek" publikálása, amelyek - egy teljes egészében börtönfalak között született elméleti életmű! - a marxista filozófia kiemelkedő fejezetét alkotják.
Aki elolvassa e kötet írásait - a válogatást a római Gramsci Intézet végezte -, megérti a fasiszták rettegését "ettől az agytól", melynek működését nem tudták megakadályozni. Gramsci lenyűgözően széles körű tájékozottsággal, ellenállhatatlan logikával száll szembe Benedetto Croce újhegelianizmusával, a legkülönbözőbb területeken (politika, történelem, szociológia, stb.) bizonyítva a marxizmus helyességét. Ezt a bizonyítást különösen meggyőzővé teszi Gramsci minden dogmatizmust elvető gondolkodói igényessége saját világnézetével szemben.
Gramsci filozófiai tevékenységének fő célja a dialektikus és a történelmi materializmus magyarázata (amelyet a gyakorlat filozófiájának nevez,) védelme az olasz újhegeliánusok (Benedetto Croce és Giovanni Gentile) ellen. Gramsci ugyanakkor élesen bírálja Buharinnak a történelmi materializmusról alkotott felfogását s ennek kapcsán a marxizmus mechanisztikus-pozitivista vulgarizálása ellen küzd.
Ma is klasszikus értékű, amit Gramsci Marx filozófiájának forradalmi jelentőségéről ír, és szinte ez tekinthető filozófiai végrendeletének: "elméleti téren a gyakorlat filozófiája nem keverhető össze és nem vezethető vissza egyetlen más filozófiára sem. Nemcsak annyiban eredeti, amennyiben meghaladja az előző filozófiákat, hanem amennyiben teljesen új utat nyit, azaz tetőtől talpig megújítja magának a filozófiának a felfogásmódját."
TARTALOM
Antonio Gramsci 5
Bevezetés a filozófia és a történelmi materializmus tanulmányozásába 45
Néhány előzetes támpont 45
A köznapi gondolkodás, a vallás és a filozófia kapcsolata 48
A tudomány, a vallás és a köznapi gondolkodás viszonya 48
Filozófiai és történelmi problémák 68
A tudományos vita 68
Filozófia és történelem 68
"Teremtő" filozófia 70
Egy filozófia történelem jelentősége 71
A filozófus 71
A nyelv, a nyelvek, a köznapi gondolkodás 73
Mi az ember? 76
Az individualizmus 88
Az emberi természet fogalmának vizsgálata 89
Filozófia és demokrácia 90
Mennyiség és minőség 90
Elmélet és gyakorlat 92
Alap és felépítmény 94
A "katarzis" kifejezés 94
A kanti "noumenon" 95
Történelem és ellentörténelem 96
Spekulatív filozófia 98
A megismerés "objektivitása" 100
Pragmatizmus és politika 101
Etika 102
Szkepticizmus 103
Az "ideológia" fogalma 104
A tudomány és a "tudományos" ideológiák 107
A gondolkodás logikai eszközei 116
Mario Govi módszertana 116
A dialektika mint a formális logika és a retorika része 118
A formális logika és módszertan tisztán instrumentális értéke 119
A gondolkodás technikája 119
Filozófiai és tudományos eszperantó 123
Lefordíthatók-e a tudományos és filozófiai nyelvek? 125
Marx és Hegel 135
Néhány probléma a gyakorlat filozófiájának tanulmányozásával kapcsolatban 136
A kérdés feltevése 136
Módszertani kérdések 137
Antonio Labriola 142
A gyakorlat filozófiája és a modern kultúra 144
Spekulatív immanencia és történelmi vagy realista immanencia 156
Filozófia - Politika - Közgazdaságtan 158
A gyakorlat filozófiájának történetisége 160
Gazdaság és ideológia 164
Szabályosság és szükségszerűség 166
Átmenet a tudástól a megértéshez, az érzéshez, és fordítva, az érzéstől a megértéshez, a tudáshoz 171
Kritikai jegyzetek egy "népszerű szociológiai tankönyv"-kísérlethez 173
Előzetesen 173
Fő kérdések 179
Történelmi materializmus és szociológia 179
A gyarkolat filozófiájának alkotórészei 186
Struktúra és történelmi mozgás 187
Az értelmiségiek 188
Tudomány és rendszer 189
A dialektika 190
A metafizikáról 192
A "tudomány" fogalma 194
A "külvilág" úgynevezett "valósága" 199
A régebbi filozófiák megítélése 208
Az immanencia és a gyakorlat filozófiája 209
A nomenklatúra és a tartalom kérdései 212
A tudomány és a tudományos eszközök 218
A "technikai eszköz" 220
Ellenvetés az empirizmussal szemben 223
Az "ortodoxia" fogalma 223
Az "anyag" 227
Mennyiség és minőség 231
A teleológia 233
A művészetről 234
Benedetto Croce és a történelmi materializmus 239
Transzcendencia, teológia, spekuláció 239
Az etikai-politikai történelem paradigmái 241
Hogyan bírálja Croce a marxizmust? 243
A gyakorlati elem Croce álláspontjában 246
Az értékelmélet 248
A profitráta süllyedő tendenciája 251
Történelem és filozófia azonossága 257
Filozófia, vallás és ideológia kapcsolata (crocei értelemben) 260
A politikai ideológiák elmélete 266
Az értelmiség és a kultúra szervezete 271
Az értelmiség kialakulása 271
A városi és a vidéki típusú értelmiség helyzeti különbsége 281
A nevelés alapelvének kutatásához 293
Párt, állam, politika 307
Megjegyzések a politikai pártok néhány strukturális aspektusáról a szerves válság időszakában 307
Politikai harc és katonai háború 313
A bürokráciáról 323
A meghatározott arányok teorémája 327
Szociológiai és politikai tudomány 329
A "kollektív ember" vagy a "társadalmi konformizmus" kérdése 331
Hegemónia (polgári társadalom) és a hatalom megosztása 333
A jogfelfogás 335
Nemzetköziség és nemzeti politika 336
Ki a törvényhozó? 338
Erkölcs és politika 341
Az egyén és a tömegember 343
Fetisizmus 345
Néhány hibaforrás 347
Amerikanizmus és fordizmus 349
Az európai demográfiai összetétel ésszerűsítése 349
Az ipar pénzügyi autarkiája 357
A nemi kérdés néhány aspektusa 361
"Állatiasság" és indusztrializmus 364
A termelés és a munka ésszerűsítése 368
Taylorizmus és a dolgozó elgépiesedése 374
A magas bérek 376
Jegyzetek 381
Tájékoztató a szövegben szereplő személyekről 391
Névmutató 397