Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció - A Közlekedési Múzeum és a Magyar Környzetvédelmi és Vízügyi Múzeum kiállítása - Saját képpel
- MAGYAR-ANGOL-NÉMET
- 160 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Olvasatlan, csak a fotózás idejére kinyitott állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". Színes és fekete-fehér reprodukciókkal, illusztrációkkal. Kiállítási katalógus. 1000 példányban jelent meg.
A Közlekedési Múzeum és a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum kiállítása/Katalógus - Magyar, német, angol összefoglalóval - Ismertető: Kétszáz éve, 1795-ben született Vásárhely Pál. A század, amelyben élnie és alkotnia adatott, a magyar történelem egyik legnagyobb változást hozó időszaka volt. Ekkor tett a nemzet kulturális és gazdasági értelemben is akkor még döntőnek és visszafordíthatatlannak látszó lépéseket Európa perifériájáról a centrum felé. A gazdasági felzárkózás egyik legnagyobb, leküzdhetetlennek látszó akadálya az ország kezdetleges, rendkívül elmaradott és el is hanyagolt közlekedési hálózata volt. Széchenyi István nem csupán felismerte az elmozdulás legfontosabb alapfeltételeit, hanem programmá ötvözte, melyhez sikerült megnyernie a társadalom polgárosodó rétegeit, köztük a műszaki szakembereket. Munkatársaival, előbb Beszédes Józseffel, majd Vásárhelyi Pállal kidolgozták és meg is valósították az Al-Duna hajózhatóvá tételének programját. Kő és acél testet öltött a - Pestet Budával, így az ország két felét összekötő - Lánchíd eszméje, és kezdetét vette az Alföld árvízmentesítése.
Ezen munkálatok megszervezésének legalább két következménye érdemel említést: olyan időtálló objektumok jöttek létre, amelyek előfeltételei és megalapozói voltak az ország gazdasága modernizálásának. Az építkezések folyamata pedig közvetítette, mert megkövetelte azt a magatartást, melyet okkal nevezünk polgárinak. És még valami: feladathoz, és ezáltal képzettségnek megfelelő presztízshez jutott az a jól képzett mérnöki kar, amelyik előbb az ország természeti adottságait mérte fel szakszerűen, majd a közvélemény figyelmét is orientálva elkezdhette az ország infrastrukturális rendszerének kiépítését.
Pénzszűke idején, mostoha körülmények között következetes munkával valósították meg kitűzött közös céljaikat. Méltóak az utókor megbecsülésére.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Dr. Lotz Károly: Előszó 7
Fejér László - Katona András: Bevezető 9
Dr. Deák Antal András: A Reformkor Mérnöke - Vásárhelyi Pál 13
Dr. Dóka Klára: Mérnökeink a XVII. század végétől a polgári forradalomig 18
Fejér László: Beszédes József - Egy kiváló társulati mérnök a reformkorban 22
Dr. Bencze Géza: Somogy megye mérnöki hivatala a XIX. század első felében 28
Molnár László: Svaiczer Gábor a reformkor nagy magyar bányamérnöke 31
Dr. Íjjas Gáborné: A reformkori vegyészet nagy alakjai Magyarországon 34
Dr. Dunka Sándor: Az építészet és a rajz oktatása Debrecenben a XIX. század első felében - Beregszászi Pál munkássága 40
Dr. Eperjesi László: A reformkor vasútépítő mérnökei 44
Dr. Endrey Walter: A könnyűipar a reformkorban 52
Dr. Katona Imre: A herendi porcelángyár és az alapító Fischer Mór 55
Kovács Gergelyné: A reformkori magyar posta 59
Amelie Lanier: A hitel nem teremtheti meg saját feltételeit - Néhány megjegyzés a reformkori bank- és pénzügyről 62
Réz Gyula: Mezőgazdasági gépesítés a reformkorban 67
Kaján Imre: Mérnöki irányzatok a reformkorban 70
Katalógus 77
Névmutató 141
Színes táblák 147