Határhelyzetek II. - kultúra - oktatás - nyelve - politika
- 380 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Bagolyfészek Antikvárium
ELŐSZÓ
2008 őszén jelent meg a „HATÁRHELYZETEK I. Külhoni magyar egyetemisták peregrinus stratégiái a 21. század elején" című tanulmánykötet. A kötet magyarországi felsőoktatásban tanuló, de a határokon túlról származó hallgatók munkáit tartalmazta a magyar nyelvű felsőoktatásról, a munkaerő-piaci folyamatokról és a migrációs tendenciákról. A kötet megjelenése után a hallgatói kutatómunka folytatódott a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiumában. 16 hallgató kezdte meg a kutatásokat, kutatók és oktatók támogatásával.
Anyanyelv és a többségi nyelv használata nem új téma a kisebbségkutatásban. Nehéz itt új „igazságokat" felmutatni, viszont a régi „igazságokat" újra kell gondolni. A körülöttünk lévő világ változásai megkövetelik, hogy mindig újra- és újragondoljuk ezt a kérdést. Nem véletlen, hogy a kötet jelentős része a nyelvhasználattal és az ehhez szorosan kapcsolódó oktatáspolitikával foglalkozik. A határokon túlra került magyarság a történelmi Magyarország megszűnte óta küzd anyanyelvének az élet minden területén történő használatáért. (Tegyük hozzá, korábban hasonló küzdelmet folytattak a nemzeti kisebbségek a soknemzetiségű Magyarország határain belül - száz évvel ezelőtt, a XIX. és XX. század fordulóján.) A kisebbségek anyanyelvének használatát, amely alapvető kisebbségi jog, a szomszédos államok nacionalista politikai elitje (ez nem jelenti a teljes politikai vezető réteget) újabb és újabb eszközökkel próbálja gátolni. Magyarországról nézve érthetetlen, felfoghatatlan a félelem a történelmi, a nacionalista és a modem magyar identitás fennmaradásától, és érthetetlen az asszimiláció ilyen fokú erőltetése. (A jövőben talán meg kellene próbálni a „másik fél" szemszögéből is megvizsgálni ezeket a félelmeket és törekvéseket.)
A nemzeti nyelvű alap- és felsőfokú oktatás hiánya vagy elsorvasztása az adott nemzeti kisebbség megszűnéséhez vezet. Nemzeti identitása okán a szülő lehetőség szerint magyar iskolába járatja gyermekét. Gyakran azonban a nemzeti érzelemnél és összetartozásnál erősebb ösztönző az egyéni boldogulás, a gyerek felemelkedése, a jobb élet reménye. Márpedig a többségi nemzeti nyelven oktató intézményekből könnyebb az előrejutás - az adott országban. (Ezt erősítik még különböző oktatási és nyelvhasználati törvények.) Aki pedig - a példa kedvéért - évekig ukránul beszél és tanul, a magyart egyre kevesebbet használja, könnyen végleg elszakadhat a magyarságtól, országon belül - a földrajzi távolságok miatt - akár a szülőföldjétől is. Megoldást jelenthet, ha a magyar oktatási intézményben tanuló diák felsőfokú szinten sajátítja el a többségi nyelvet. Annak a diáknak, aki vissza akar térni a szülőföldjére, vagy legalább kapcsolatot akar tartani vele, járjon szülőföldi vagy magyarországi magyar nyelvű intézménybe, folyamatosan tanulnia kell a többségi nemzeti nyelvet is! A munkaerőpiac is jutalmazza a több nyelven beszélő munkavállalót. Anyanyelvi szintű szaktudás, többségi nemzeti nyelv választékos használata együtt sem elegendő. Legalább még angolul is meg kell tanulnia a diáknak. Három vagy négy nyelven beszélni, tanulni pedig sok energiát követel. Sokszor meghaladja ez a diákok képességeit és lehetőségeit. Elvárható egyáltalán ez a hatalmas erőfeszítés a magyar diákoktól? Vissza
TARTALOM
Bevezető - Fejes István 7
Erdély
Márkó Zsuzsa: Rengőkő. Egy erdélyi szent hely és a hozzá kötődő kultusz kialakulása 13
Kulpinszky Eleonóra: Az Erdélyi Római Katolikus Státus 1873. évi újjászerveződése
a státusgyűlés jegyzőkönyve és a Pesti Napló tükrében 45
Petres Andrea: A kisebbségi felsőoktatás szimbolikus jelentősége. Felsőoktatásról
szóló diskurzusok a romániai magyar sajtóban 2007-ben 68
Felvidék
Bajkai Noémi: A szlovákiai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogainak
változása 1990-1998 között 89
Morvai Tünde: Szlovákiai magyar közgazdasági diplomával a szlovák és magyar
munkaerőpiacon 110
Székely Tünde: „Minden szervezetben minden hónapban egy rendezvény"
- A Csemadok hatvan éve - 128
Kováts Bence: Szlovákiai magyar civil önszerveződési törekvések 1989 után 148
Morauszki András - Porubszky Zoltán: A törzsvendég és a többiek. Az Illyés
Közalapítvány szerepe a szlovákiai magyar kulturális intézmények támogatásában,
1996-2006 171
Kárpátalja
Túri Gréta: Törvényen innen, határon túl - a nemzeti identitás kérdései a kárpátaljai
magyarok körében 194
Ferenc Viktória: Utak és útvesztők a többnyelvűség keresésében 215
Séra Magdolna: Az iskolai tannyelvválasztás szerepe a kárpátaljai magyar kisebbség
jövője és társadalmi mobilitása szempontjából 241
Kulin Júlia: Magyar nyelvű matematika-tankönyvkiadás Ukrajnában 269
Vajdaság
Takács Zoltán: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken 289
Grabovac Beáta: Egynyelvűség, kétnyelvűség és rövid távú memória 314
Utószó - Kötél Emőke 339
Rövidítések jegyzéke 341
Helymutató 345
Névmutató 350
Angol nyelvű absztraktok - Abstracts 370
A kötet szerzői 375