A ja sz vami (Tanulmánykötet Szőke Katalin születésnapjára)

Szőke Katalin Gabriella (1950 – 2018) irodalomtörténész, ruszista, műfordító, egyetemi tanár.

A hazai és az egyetemes ruszisztika egyik legkiemelkedőbb képviselője volt, kitűnő műfordító, a XIX. és XX. századforduló orosz irodalmának, kultúrtörténetének, a szimbolizmus és a mai orosz próza egyik legavatottabb szakértője. Az orosz nyelvű ruszisztikán belül is úttörőnek számítottak a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején kezdett kutatásai, melyek Andrej Belijjel és Alekszej Remizovval foglalkoztak, és megalapozták nemzetközi hírnevét.

Alaposan ismerte az orosz elméleti és filozófiai tradíciót. Különösen sokat lehetett tanulni tőle az orosz vallásfilozófia nagy alakjairól (Szolovjov, Bergyajev, Sesztov). Igen jelentősek voltak az orosz ornamentális próza és a XX. századi orosz irodalom területén végzett, rendkívül szerteágazó, sokféle regisztert és poétikát leíró és értelmező vizsgálódásai. Gazdag és magas színvonalú műfordítói munkásságáért 2006-ban Pro Literatura-díjjal tüntették ki.

Tudományos munkája mellett kiváló tanár is volt. Maximálisan tiszteletben tartotta az eltérő megközelítéseket, a gondolkodás szabadságát, nagyon sokra becsülte az igényességet, a kemény munkát, az emberséget, a jóindulatot, a nagyvonalúságot, a humorérzéket, a morális tartást, és mindebben példát mutatott tanítványainak. Éles szemű kritikus volt, és kritikus gondolkodásra nevelt. Az orosz nyelvoktatásban elért sikereiért 1997-ben a moszkvai Puskin Intézet emlékérmét vehette át. Meghívott előadó volt a Moszkvai Állami Egyetemen, a brnói Masaryk Egyetemen, a krakkói Jagello Egyetemen és a Göttingeni Egyetemen. 1994-től az ELTE meghívott előadójaként is dolgozott, 2014. szeptemberétől pedig az SZTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájának vezetését látta el. Alapítója és szakmai vezetője volt a Szláv Intézet cseh szakirányának.