Kirekesztés, idegenség, másság

Jelen kötet tanulmányai körbejárják a kirekesztés, idegenség, másság kérdéseit a lehető legszélesebb ívben. A tanulmányok szerzőinek többsége egyetemi oktató és/vagy kutató, illetve néhányan gyakorlati szakemberek, akik a saját látószögükből elemzik a címben megjelölt problematikákat. A megközelítésük legyen akár elméleti, történeti, filozófiai, politikai vagy a mindennapi terek valóságából való, a céljukban közösek: mindegyik a társadalmi igazságosságot igyekszik helyreállítani. Szólnak a kirekesztés kérdéseiről háborúban, békében a különböző vallások felfogásaiban, a filozófiai elméletekben, Keleten és Nyugaton ismert gyakorlatok szempontjaiból. Két írás is dokumentálja a történelemből alig ismert, 1950-es évek magyar eseményeit, a hortobágyi munkatáborokba elhurcoltak sorstragédiáit a konkrét és személyes közvetítés hitelességével. Az idegenség és másság szépirodalmi eszközökkel vázolja a kirekesztettség jellemzőit, míg más megközelítések a hétköznapi terekbe helyezkedve vizsgálódnak. Ennek kapcsán ismerhetjük meg a sportban a profi szakemberek kizárásának metódusait, vagy a rasszizmus megnyilvánulásait és következményeit a focipályákon. A sérült gyerekek lehetőségeit segítő, a mozgásművészettel fejlesztő elhivatottak egyikének portréját is bemutatjuk. A családon belüli összetartozás és az üzleti vállalkozás kapcsán való kirekesztés metódusait, a magyarságnak a sokkal inkább saját magát kirekesztő karakterbeli sajátosságait és a környezeti hatásoknak a kedvezőtlen értelmezéseit elemzi egy-egy tanulmány. Olvashatunk az emberi, az állati és a gépi intelligencia közötti határvonalakról, valamint az emberi jogok és a politikai cselekvések mentén kifejtett közösségeket romboló jelenségekről. A tanulmányok összességének konklúziója részleteiben is mindig ugyanaz: hogyan lehetséges a 21. században visszakapni az embernek a méltóságát, kifejezni a másik ember iránti jóindulatát és ezekhez biztosítani a döntési szabadságát.