Az őstörés - A regresszió terápiás vonatkozásai
- 160 oldal
- karton
- ISBN:
Bálint Mihály - egy magyar zseni sorsa a XX. században. Zsidó orvos fiaként született, briliáns egyetemi karrier után 1920-ban már Berlinben, a későbbi Nobel-díjas Warburg biokémiai intézetében dolgozott. Érdeklődését a pszichoanalízis iránt későbbi felesége, Székely-Kovács Alice keltette fel. Kiképző analízisét Berlinben H. Sachsnál kezdte, de elégtelen volt vele, és visszatért Budapestre, Ferenczihez. Közben nevét (Bergmannról) magyarosította, és kikeresztelkedett. A tanítványból barát lett és utód: 1931-ben már ő a Mészáros utcai Pszichoanalitikai Poliklinika helyettes igazgatója, Ferenczi halála után pedig a vezetője. 1939-ben, az egyre agresszívebb antiszemitizmus nyomása alatt a Bálint-házaspár Manchesterbe emigrált. Hat hónappal érkezésük után Alice meghalt. A háborús években Bálint orvosként, majd pszichiáterként dolgozott, analitikusi magángyakorlatot is folytatott. 1947-ben lett brit állampolgár, áttelepült Londonba, és a Tavistock-klinikán kezdett dolgozni (itt találkozott második feleségével, Eniddel). A Brit Pszichoanalitikai Társaság tudományos titkáraként meghonosította a kiképzés budapesti módszerét. 1968-ban a Társaság elnökévé választották. Eredeti nézetei már korai tanulmányaiban megfigyelhetők; végső alakjukat jelen kötetben érték el, mely utolsó munkája (1968). Ebben fogalmazza meg elképzelését az őstörésről. További elméleti újítása az elsődleges szeretet fogalma (Elsődleges szeretet és pszichoanalitikus technika, 1952), valamint a regresszió jó- és rosszindulatú természete (A borzongások és regressziók világa, 1959). Vitatta a freudi elsődleges nárcizmus létezését. Leírta az oknofil és filobata személyiségtípust. A legismertebb Bálint egy más irányú jelentős hozzájárulása: a gyakorló orvosok felkészítése a betegségek pszichés és pszichoszomatikus vonatkozásai iránt. Ennek formája lett a Bálint-csoport; a Tavistock-klinikán kezdett munkát híres könyve, Az orvos, a betege és a betegség (1955) írja le. Ezt a kezdeményezését ma világszerte használják (nemzetközi és nemzeti Bálint-Társaságok). Végül, Bálint érdeme Ferenczi Sándor munkásságának nemzetközi elismertetése: rendezte tudományos hagyatékát, valamint Ferenczi és Freud levelezését, illetve lefordította angolra, és így megismertette a világgal a Klinikai Naplót.