Nászéjszaka kis hibával (Heléna könyvek)

Öklét szájába szorította, hogy elfojtsa a feltörő, rémült sikolyt. Leroskadt a díványra. A férfi nélkül minden olyan idegennek, olyan hidegnek tűnt fel előtte. Halántéka lázasan lüktetett. Úgy érezte, meg kell bolondulnia.
Mennyire várta ezt a napot, amelyen szerelmes szóra nyílik majd a férfi büszke, dacos ajka. És most itt hagyja őt egyedül. Dolgozni fog a nászéjszakáján. A selyempárnába temette arcát és hangtalanul zokogott.