Buy books with your smartphone.
5 637 din.
Expected delivery time
19 workday.

Castrum Supron (Sopron vára és környéke az Árpád-korban)- többnyelvű

Sopron, 2002
  • 278 oldal
  • Kötés: füles, kartonált
  • jó állapotú antikvár könyv
  • Szállító: Győri Antikvárium

ELŐSZÓ
Az antik várfalakkal védett Sopron évszázadokig állt őrt az ország nyugati kapujában. 725 éve e feladatának maradéktalan teljesítéséért városi szabadságjogok adományozásával jutalmazta IV. László király a soproniakat. A monumentális erődítmény azonban a 19. századra elveszítette katonai jelentőségét, a városfalak lassan eltűntek a fejlődő polgárváros házfalai között és már-már a feledés homályába merültek. Négy évtizede nagyszabású országos műemléki program kezdődött, amely a soproni városfalakat a régészeti kutatások eredményei alapján restaurálja, kulturált városi környezetet teremtve a helyi közösség és az idelátogató turisták számára. A városfal-helyreállítások egyik "mellékterméke" annak a korai Árpád-kori várnak a megismerése, amelynek maradványai ma szerényen húzódnak meg a belvárost övező várfalak mellett, tudjuk azonban, hogy ez a Szent István korában épített sáncvár még a tatárjárás idején is alkalmas volt arra, hogy menedéket nyújtson a soproni és környékbeli lakosságnak. Amikor a Tisztelt Olvasó, városunk polgárai és a hozzánk látogató vendégek figyelmébe ajánlom a korai soproni vár és környéke régészeti emlékeiről összeállított könyvet, kifejezem azt a reményemet, hogy városunk korábbi és későbbi történetét, így a kelta, római, illetve a középkori évszázadok emlékeit is hasonló tudományos alapossággal és olvasmányos stílusban ismertetik az arra hivatott intézmények szakemberei, illetve a város kulturális életében fontos szerepet játszó civil szervezetek, mint esetünkben e mű kiadását gondozó Scarbantia Társaság. Kérem, forgassák szeretettel e könyvet, gyarapodjanak általa tudatban és érzelemben! Vissza
FÜLSZÖVEG
Kétezer év. Ennyi időre tekinthet vissza, aki Sopron épített történelmére figyel. A római maradványokra települő, azokat kiegészítő, vagy felhasználó korok egymásutánisága tiszteletre és megbecsülésre inti a mai kor szemlélődő emberét. A soproniak talán átérezték már a "genius loci"-t, a hely szellemét, s ez táplálja bennük messze földön ismert lokálpatriotizmusukat. Jelen tanulmány révén közelebb kerülhetünk városunk azon korszakához, amelynek jelentősége vitathatatlan Sopron jelene szempontjából. Az ispáni vár kapuja lehetett az, amelyet kinyitottak a soproniak IV. László király uruk előtt, bizonyítva hűségüket a magyar uralkodóhoz, még túszul elragadott gyermekeik élete árán is. A régészeti kutatáskor kiásott, rozsdamart kapupánt csak egy érdekes lelet lehet addig, amíg bele nem gondolunk, hogy nyíló csikordulást azok a soproni polgárok hallották, akik a kapu kitárásakor már érezték gyermekeik vesztét. Mégis győzött a hűség, és ez a rozsdás vasdarab a soproni polgárok saját maguk feletti győzelmét hirdeti a múzeumban. Kívánom, hogy az Olvasó találkozása e tanulmánnyal, mely Sopron múltjának ezen értékes és fontos időszakát dolgozza fel, emlékezetes legyen és erősítse tovább nagy múltú városunk iránt érzett tiszteletünket és ragaszkodásunkat. A soproni vár, Sopron város közvetlen előzménye, mint várispánsági központ Szent István király művei közé tartozik. Ebben a könyvben az államalapítás korától a soproni várszervezet tatárjárás utáni felbomlásig eltelt egynegyed évezrednyi korszakot főleg régészeti leletek leírásával dokumentálja a szerző. Ismerteti az Árpád-kori határvárak egyik mintapéldányának tekinthető soproni erődítményt, a várban és környékén talált épületeket, a várnépek falvait, házait, műhelyeit és a mindennapi életükre emlékeztető, földből előkerült használati tárgyakat. Az itt bemutatott 250 évnyi időszak Sopron vára és környéke történetében jogilag 725 évvel ezelőtt, a városi privilégiumok IV. László király általi adományozásával ért véget. Sopron a magyar királyok folyamatos támogatásának és polgárai áldozatos munkájának köszönhetően 1277 és 1340 között hármas védőfallal övezett várossá fejlődött. Amikor Károly Róbert király 1340. április 21-én engedélyezte a soproni polgároknak a S(igillum) - Civitatis - Svproniensis (Sopron szabad királyi város pecsétje) köriratú, három tornyú várfalat, Jézus Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló címerpecsétjük használatba vételét, kiteljesedett a várossá válás folyamata. A szerző, Gömöri János 1944. március 15-én, Hevesen született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1969-ben szerzett régész - történelemtanári diplomát. Fő kutatási területe az őskohászat - archeometallurgia, a történelemtudomány (régészet) kandidátusa, PhD. Várásatásai főleg a római kori Scarbantia és a középkori Sopron műemlékvédelmi munkáihoz kapcsolódó feltárások, de rövidebb ideig kutatatta a sárospataki, kapuvári, karakói várakat és a hevesi ispáni vár vagy török palánk feltételezett helyét is. A szerző a Soproni Múzeum régésze és a Scarbantia Társaság elnöke, 2002-ben az ELTE Régészeti Tanszékén megbízott előadó. Vissza
TARTALOM
Előszó 7
Bevezetés 9
Kiket találtak itt a honfoglaló magyarok? 11
Őskori földvárak 11
A római Scarbantia 13
Avarok 14
Frankok, bajorok, szlávok. Karoling kori lelőhelyek és leletek 17
A magyar honfoglalás Sopron környékén 25
A katonai szervezet, a nyugati gyepű 32
A határvárak 36
A "Soproni kapu" előretolt határerődítménye: Darufalva (Draßurg) 36
A sánc keltezése 36
Darufalva (Draßurg), XI. századi ezüstkincs 39
A kincslelet rövid leírása 39
Kapuvár 42
Kapuvár, Várkastély 43
Babót, Feketevár 44
A locsmándi ispáni vár 46
Sopron vára 49
A soproni ispáni vár égett sáncának kutatástörténete 49
A sánc 53
Előkapu 53
Régi városháza 57
Városház utca 57
Városház utca 4. 60
Szent György u. 1-3. 61
Szent György u. 5-7. 62
Szent György u. 15. 62
Szent György u. 19. 62
Hátsókapu utca 2. 63
Orsolyiták kertje 63
Templom u. 23. 63
Templom u. 63
Templom u. 22. 67
Templom utca 20. 67
Templom utca 18. 68
Templom u. 14. és Színház u. 27-29. 68
Bünker Rajnárd köz 72
Templom u. 2-4. 73
Fő tér 6. 74
Fő tér 7., Tábornok-ház 74
A soproni sánc leírása 74
A gerendaszerkezet 76
A sánc földanyaga 79
A vár kapui 79
A vár árka 84
A sánc kiégése 86
A sánc kormeghatározása 89
A sánc régészeti-történeti keltezése 89
Égett földsáncok kormeghatározása fizikai módszerekkel 91
Sopron vármegye 95
Az egyházi szervezet, a soproni főesperesség 96
Sopron megye Árpád-kori templomai 97
A soproni vár urai és népei 102
A várszervezet "főtisztjei": soproni ispánok 103
A várispánság "tisztikara" és fegyveresei: várjobbágyok 104
A várnépek 109
A soproni várnépek egyik kézműves csoportja, a vasasok 111
A soproni várispánság vasércbányái a felsőpulyai medencében és Kópházán 111
A soproni várispánság vasolvasztó műhelyei 114
Árpád-kori telepüési nyomok Sopronban 120
Előkapu. Kút a soproni Árpád-kori vár északi várkapuja mellől 121
Kenyérsütő kemence a Szent György u. 1-3. udvaráról 123
Árpád-kori gerendavázas ház maradványa az Új u. Szent György u. sarkáról 123
Sövényfonatos épület részete. Új u. 24. 135
Sövényfonatos ház részlete. Új u. 23. 140
Szent Mihály u. 14. 142
Ógabona tér 142
Széchenyi tér, digitális telefonközpont 143
Sopron, Jereván városrész (Káposztás földek, Krautäcker lelőhely) 144
Sopron, Bánfalvi út 63-73. 154
Sopronbánfalva 160
Árpád-kori falvak maradványai a soproni, kapuvári és locsmándi várak körzetében 162
Fertőszentmiklós, Szeredre dőlő 163
Fertőszentmiklós, Petőházi útelágazás (II. lelőhely) 174
Fertőszentmiklós, Velux (I. lelőhely) 181
Hegykő, Vízmű 186
Hidegség, Templom-domb 188
Kisfalud, Kázmér-domb 197
Az ispáni várból királyi szabad város 201
Összefoglalás 209
Irodalom 213
Képjegyzék és táblajegyzék 231
Summary 239
Táblák 279