"Eszedbe jussak" - Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról

William Shakespeare Hamletje Arany János fordításában nemzeti kultúránk és identitásunk egyik sarokköve. Jelen tanulmánykötet szerzői arra vállalkoznak, hogy a darabot mint „önértékű” irodalmi alkotást olvassák újra. Arany Hamletje többé már nem „az” eredeti mű, de nem is „tökéletes” (és ezért végső soron láthatatlan) másolat, hanem sokrétű, többféle hangon megszólaló és megszólaltatható nyelvi alkotás. Innen válik lehetségessé, hogy meginduljon a vita arról, hogy a fordítás miben „más”, miben „több” az eredetinél. A szerzők változatos kiindulópontok, így a magyar költészet, a politikatörténet, a színháztörténet és a színházelmélet, a Biblia, a populáris kultúra, a klasszikus retorika és a verstan hagyományai felől közelítenek Arany János velünk élő, s mégis rejtőzködő művéhez.
A Hagyományfrissítés az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete XIX. Századi Osztályának könyvsorozata, melynek kötetei egy-egy 19. századi magyar irodalmi szövegről közölnek tanulmányokat. A vizsgálat tárgyául olyan írásműveket választunk, amelyek közvetlen vagy közvetett módon jelenkori önértelmezésünk alapszövegeivé váltak, vagy éppen a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához. A Hagyományfrissítés címben implikált szemléletmód szerint – vállalva a hagyományban való benne állás és a róla folytatott beszéd egyidejűségével járó módszertani kételyeket – lehetséges kritikai-elemző módon megszólalnunk a sajátnak érzett örökségről