Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete

Prohászka Lajos egyetemi előadásaiból 2.
Pedagógia, nevelés/Nevelés- és iskolatörténet -(neveléstörténet, reformáció, reneszánsz) Fülszöveg
A pedagógiai szemléletű neveléstörténet célja csak egy lehet, hogy
megsegít a jelen pedagógia életének megértésében. A mai eszményi
követelményeket kétségkívül éppúgy ismernie kell annak, aki tanítani akar,
mint a fennálló intézményeket és a nevelés és oktatás tényleges rendjét. De
hogy ezeket helyesen ismerjük és lényegük szerint megértsük avégből ismerni
kell az előzményeket is, azt, hogy eszmények, tények és intézmények hogyan
fejlődtek idáig. A múlt ismerete nélkül nem értjük meg helyesen a jelent.
Aki nem ismeri a mai iskola kezdeti formáit és történeti alakulásait, aki
tájékozatlan abban a tekintetben, hogy nyugati kultúránkban századok során
át minő eszményi tervek szerint igyekeztek tökéletesebbé tenni a nevelést,
az bámész lelkesedéssel fog minden hangzatos reformötletnek hódolni, és
kritikátlanságával csak elősegíti a pedagógiai elhirtelenkedést. Ez persze
nem azt jelenti, mintha a múlt alapján lehetne kritizálni a jelent, hanem a
múlt tanulságaiból merítve kell óvakodni a kritikátlan vállalkozásoktól.
Ezért ha nem lehet is azt mondanunk, hogy a történeti képzettség a nevelés
terén mindig helyes reformkísérletekre képesít, de bízvást mondhatjuk
azt, hogy a történetietlen szemlélet minden igazi reformnak kerékkötője.