Tükörtábla-terápia - A kétkezes diszgráfia-vizsgálat és -terápia kézikönyve

Aktív fejlesztőpedagógusként évente mintegy 120-130 gyermek vizsgálatát végzem el, 70-80 komplex szakvéleményt készítek, valamint 40-50 fő rendszeres terápiáját látom el munkahelyemen, pedagógiai szakszolgálatban. Főbb terápiás területeim a tanulási problémák prevenciójára és reedukációjára irányulnak motoros és nyelvi fejlesztések által. Az elmúlt években kifejlesztett tükörtábla-terápiám hatékony kiegészítője a hagyományos diszlexia/diszgráfia-reedukációnak. A tükörtábla nem anyagáról, hanem funkciójáról kapta a nevét. Sajátos vertikális pozíciójával, testünk középvonalának mesterséges "kihelyezésével" lényegében belső viszonyítási pozíciót teremt, és funkcionális síkon oldja fel a bal/jobb ellentétet. A tükörtáblán a tőlünk távolodó (centrifugális) és a hozzánk közelítő (centripetális) irányok differenciálódnak, miközben a kezek szimmetrikus szinkronmozgásai a bal és a jobb testfél tükörpozíciójából következő természetes funkciójukat gyakorolják. A tükörtábla tehát nem a bal/jobb irányokat, hanem bal és jobb kezünket differenciálja, funkcionálisan. A tükörtáblán végzett szinkronmozgások nemcsak a kezeket, hanem a szemeket is elválasztják egymástól, így erősítve az azonos oldali írókéz-vezetőszem kapcsolatot. Miért éppen tükörkép? Joggal merül fel a kérdés, hisz a diszlexiások többsége éppen a szimmetria miatt keveri az irányokat, cseréli a tükörbetűket (b/d, sz/zs), olvas, ír fordítva. Nem rögzítjük-e éppen ezt bennük? Természetesen nem. A tükörkép-jelenség nem árt, ha azt a tükörtáblán tapasztalják meg. Itt ugyanis minden a helyére kerül. Az íráskép és tükörképe differenciálódik. Az írásirány és a visszafelé írás iránya is elkülönül, s így az íráskép a domináns, a tükörkép a szubdomináns féltekéhez tud kapcsolódni. A tükörtábla olyan segédeszköz tehát, mely egy természetes agyi funkció - a két félteke tükrözésének - eddig kevésbé hatékony működését optimalizálja. A tükörtábla a két agyfélteke vonatkozásában a kérgestest tükröző funkciójának szerepét tölti be, ezért alkalmas eszköze a lateralizációfejlesztésnek.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kar pedagógia szakán szereztem pedagógiai, majd a Pedagógiai Pszichológiai Karon fejlesztőpedagógus diplomát. Akkreditált továbbképzési tanfolyamokon is részt vettem, melyek közül különösen a tanulási problémák kezelésére irányuló alábbi kurzusok segítik napi munkámat: "A matematikatanulás zavarai", "Alapozó Terápia terapeutaképző", "Anyanyelvi-zenei helyesírás-javítás, diszgráfia-kezelés", "Beszédpercepciós diagnosztika és terápia". (A szerző)