Pontosabban... (Válaszok a székesfehérvári ásatásokról és "királysírok"-ról szóló írásokra)

"Bradák Károly árgus szemekkel figyeli a szakmai jellegű, illetve a nagyközönség tájékoztatására szánt sajtótermékeket, és ha Fehérvár ügyben úgy nyilatkozik valaki, hogy nem veszi figyelembe az egyszer már feltárt és közzétett tényeket, nyomban reagál az illető írására. Az eredmény? A helyesbítést szorgalmazó olvasói levelet nem közlik a szerkesztőségek. Rendre elszántan, makacsul elzárkóznak a közlés elől, mintha valamiféle -forró dróton- folyamatosan kapcsolatban állnának egymással. A tényeket figyelmen kívül hagyó, hiányos vagy torz vélekedések persze továbbra is gáttalanul szóhoz jutnak ugyanezekben a sajtótermékekben.
Mit csinál ilyenkor egy átlagszerző? Dühöng vagy keserűen legyint, de mindenképp felhagy a kilátástalannak látszó próbálkozással, hogy érvényt szerezzen igazának. És Bradák Károly? Ő nem dühöng és nem legyint lemondóan. Ehelyett összegyűjti a témát illető teljes dokumentumanyagot- az általa vitatott írásművek megfelelő részleteit, a rájuk adott válaszait és az esetleges viszontválaszokat, az olvasói levelekkel megtisztelt szerkesztőségek reagálásait (ha egyáltalán volt reagálás, de ha nem volt, akkor ennek a hiányát is dokumentálja!)- és szépen, türelmesen, kommentálás nélkül közzéteszi mindezt. Az írások keletkezésének időrendjében, természetesen. Ez a dokumentum-gyűjtemény tartja most kezében az olvasó. Megdöbbentő felkavaró olvasmány. Anélkül. hogy a Szerző egyetlen vádoló mondatot megengedne magának, tisztán áll előttünk a tény: vádiratot olvasunk"- írja Pap Gábor.