Magyar irodalmi jelenlét idegen kontextusban

ELŐSZÓ
Az 1999-es Frankfurti Könyvvásár jeles és kiemelt magyar szereplésének hosszú időre ható tanulsága van. Ennek első dokumentuma már megjelent (Bernáth Árpád & Bombitz Attila (Szerk.): Frankfurt '99 - Magyarország részvétele a könyvvásáron a német sajtó tükrében - Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2002); e mostani kötet részben annak folytatása, illetve az idő teltével az ottani szereplésnek, a megjelent müvek befogadásának, kritikai visszhangjának tanulságait is összefoglaló kötete. Sok és sokféle szerző műve olvasható itt, „műfajilag" különböző írások, melyek ha tárgyuk megközelítési módjában, szintjében különböznek is egymástól, mégis kiegészítik egymást. Szorosabban vett tárgyuk is különböző, ez részben az anyagban való tájékozottságukkal is magyarázható, részben pedig azzal, hogy a nyelvterületnek, amelyet vizsgálnak, különböző a magyar irodalmi fordításanyaga mennyiségben és minőségben is. A Magyar irodalmi jelenlét - idegen kontextusban írásai azt a kérdést erősítik, melyet más változatban, de a 20. századi magyar irodalom gyakran föltett: mit ér az irodalom, ha magyar? Jellegzetesen kis nép öngyötrő kérdése ez, amely részben fokozott figyelést alakít ki bennünk arra, hogy mit fogadnak be mások a mi kultúránkból. A felénk forduló figyelem legkisebb jelére is tisztességgel és hálás gesztusokkal szoktunk válaszolni. Persze az igazi válaszunk szinte első nyelvi megjelenésünk (európai megjelenésünk) óta az volt, hogy mérhetetlen buzgalommal fordítottuk más népek irodalmát - ezzel is jelezve, ezzel is megerősítve létünket. E tanulmánykötet írásaiból kiderül, hogy az idegen nyelvekre fordított magyar irodalom gyakran azonos buzgalomból születik, mint a mi fordításaink: az irodalomból lehet leginkább, legjobban megismerni egy nép lényegi tulajdonságait, magatartása, szelleme sajátosságait, tárgyi világát, ünnepeit. Ha pedig tudom, hogy mint viselkedik, mint éli szokásait, a róla való vélekedésben ezt figyelembe vehetem, nem sértem meg, barátkozásra késztethetem gesztusaimmal. Ezek az írások bőséges anyagot szolgáltatnak arra a tanulságra is, hogy a magyar irodalom fordítása, népszerűségének hullámzása milyen szoros kapcsolatban volt és van a magyar történelem változásaival (háborúk, forradalmak, belső társadalmi jelenségek európai kisugárzása vagy befogadása stb.). Vissza
TARTALOM
Előszó (Ilia Mihály) 1 7
Faragó Kornélia: Idegen kontextusban
(A kortárs magyar irodalom szerb recepciójának utóbbi tíz éve) 11
Selyem Zsuzsa: A kortárs magyar irodalom recepciója
a román folyóiratokban (1990-2003) 24
Benyovszky Krisztián: Fordítottan. Magyar müvek szlovák nyelven
(interperetációs kísérlet) 33
Laurinyecz Imre: Görbe tükörben.
Irodalmunk lengyelországi recepciója 1989 után 49
Goretity József: A magyar irodalom oroszországi recepciója 66
Bojkov Nikolaj: Az élő Petőfi? (esszé) 90
Simona Kolmanová: A magyar irodalom Csehországban 96
Fazekas Tiborc: Magyar szépirodalom a német könyvkiadásban
az 1999-es Frankfurti Könyvvásár óta 114
Sulyok Vince: A norvégok és Magyarország 130
Ágnes de Bie-Kerékjártó: Magyar irodalom Hollandiában 138
Sárközy Péter: A magyar irodalom helyzete Olaszországban
a XX-XXI. század fordulóján 157
Xantus Judit: A magyar irodalom jelenléte Spanyolországban 168
Pál Ferenc: Magyar irodalom portugálul 184
Csernus Sándor: A Magyar Könyv Franciaországban 202
Richárd Aczél: Egy családregény folytatólagossága.
Magyar irodalom a posztmodernitásban és még azon is túl 214
Utószó (Bernáth Árpád) 224
A kötet szerzői 230