A szépművészetek könyve

Abban az esztendőben, amely két táborra osztja a világ népeit, a Pesti Hirlap oly könyvvel lép olvasói elé, amely most és mindenkor széttéphetetlen egységbe foglalja a világ minden nemzetét. Ez a könyv a Szépművészetek Könyve.
A világnak nem mindenkor volt békessége, nem mindenkor volt gazdagsága, de mindenkor volt művészete. Azt lehet mondani, a művészet együtt született az emberrel és az ember együtt fog elmúlni a művészettel. A művészet az emberiség egyetemes nyelve és nincs az a Bábel, amely azt összekeverhetné. Megértjük, ha kihalt népek szenvedélyéről beszél és megértjük a jelen lángoló lüktetésében, megértjük békében és háborúban, szenvedésben és örömben.
Nincs nép, mely lemondhatna a művészetről és nincs nép, mely - művészettel ajándékozván meg önmagát - egyúttal ne ajándékozná meg vele az egész világot. Nekünk magyaroknak különösen azért is meg kell becsülnünk a művészetet, mert a művészet az a tér, ahol nagy- és kisszámú nép mint egyenlő erejű fél mérkőzhetik. a művészet nem ismeri a számok hatalmát. Egy maroknyi nép százmillióknak mestere lehet.
A Pesti Hirlap páratlan gazdaságú idei kedvezményében, a Szépművészetek Könyvében, a képzőművészetek teljességét nyujtja olvasóinak. Mindaz, amit a világ nagy mesterei álmodtak, alkottak, ami szépséget árasztottak a Föld lakóira, itt van ebben a könyvben.
A Pesti Hirlap abban a hitben bocsátja útjára a Szépművészetek Könyvét, hogy nemcsak gyönyörködtető és a művelődése mélyítő olvasmányt ad közönségének, hanem megmutatja a magyarság útját a legmagasabb, legegyetemesebb, örök célok felé is.
Budapest, 1940. december havában
A Pesti Hirlap szerkesztősége Vissza
TARTALOM
Előszó 3
A szépművészetek 5
Az építészet
Barát Béla
Az építészet 13
Egyiptom és Előázsia 15
Hellas és Róma 24
A keresztény középkor 41
A csúcsíves építészet 62
A renaissance 85
Barokk és rokokó 102
A klasszicizmus és a XIX. század 120
Az új építészet 126
Ifj. Csemegi József
A magyar építészet 141
A román stílus Magyarországon 143
A gót stílus Magyarországon 156
Lechner Jenő
A magyar építészet a renaissance korától a milléniumig 169
Kertész K. Róbert
A magyar építészet a milléniumtól 205
Lechner Jenő
Építészeti stílusok 224
A szobrászat
Dobrovits Aladár
Előázsia szobrászata 241
Az egyiptomi szobrászat 247
Oroszlán Zoltán
Hellas és Róma szobrászata 257
Ybl Ervin
A középkor szobrászata 315
A renaissance szobrászata 257
A barokk szobrászata 407
A klasszicizmus szobrászata 426
Voit Pál
Az új európai szobrászat 437
Kampis Antal
Régi magyar szobrászat 453
Az újabb magyar szobrászat 481
A festészet
Dobrovits Aladár
Egyiptomi festészet 523
Előázsiai festészet és dombormű 528
Oroszlán Zoltán
Hellas és Róma festészete 533
Kézdi-Kovács László
A középkor festészete 553
Jajczay János
A középkor festészetének irányai 558
Gombosi György
A XV. század festészete Olaszországban 581
A XV. század festészete Flandriában és Európa már országaiban 630
A XVI. század festészete Olaszországban 648
A XVII. század festészete Németországban, Flandriában és Franciaországban 724
A XVII. század festészete 750
A XVII. század hollandi festészete 791
A XVIII. század festészete 817
A klasszicizmus kezdetei 831
Genthon István
Az új európai festészet 838
A magyar festőművészet története 877
Az új magyar festőművészet 908
Művészpályák 995
Romhányi Gyula és Voit Pál
Az iparművészet 1083
Bárányné Oberschall Magda
A magyar iparművészet 1105
Viski Károly
A népművészet 1127
Felvinczi Takács Zoltán
Az ősember művészete 1148
A Kelet művészete 1157
Képek jegyzéke 1169
Névmutató 1177