Mai magyar nyelvújítás

A nyelvtörténeti korszakhatárok általában követik a történelmi változások fordulópontjait. Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a jövő történelemtankönyvei az 1989/90-es évpárt, a rendszerváltás évszámát egy új periódus határkövének fogják tekinteni. Így a nyelvtörténetben, a nyelvművelés történetében is új fejezetet nyit, hisz a demokratikus államforma megteremtése, a nyugati országokhoz és az európai közösségekhez való csatlakozásunk, valamint az informatikai áramlatokba történő bekapcsolódásunk olyan mennyiségi és minőségi változást hozott és hoz, amely egy újabb, folyamatos nyelvújításnak tekinthető. Egyéb okok is a változások lendületét erősítették: leomlott a vasfüggöny, kinyíltak a határok, az emberek megismerkedhettek egy más, új világgal. Az idegen nyelvek tanulását nemcsak az idegenforgalom s a szabad utazás indokolta, hanem a bennünket elárasztó "szatellitsokk" is: megnyíltak az égi televízió csatornák. Bővültek a gazdasági kapcsolatok is, egyre több vegyes tulajdonú vállalkozás jött létre. Mindez hatással volt anyanyelvünkre is. A könyv fontos és időszerű témának gondos és új vizsgálati szempontokat, tudományos értékű megfigyeléseket tartalmazó feldolgozása. Gazdag példaanyagával, több mint 3000 új szóval, a mai nyelvújítás eredményeként létrejött kifejezéssel, józan, mértéktartó állásfoglalásaival mind az iskolai anyanyelvi oktatásban, mind a nyelvművelés egyéb területein igen jó szolgálatot tehet. Nagy haszonnal forgathatják az általános és középiskolai tanárok, számot tarthat az egyetemi és főiskolai hallgatók igényére a szókincstan és a nyelv(művelés)-történet tanegységek teljesítésekor. Ugyanakkor a könyv a mozgásban levő társadalom szókészlete egy részének elemzésével, nyelvhelyességi, stilisztikai értékelésével szerepet vállalhat az anyanyelv iránt érdeklődő, annak sorsáért felelősséget érző közönség eligazításában. Csak egyetlen példát kiemelve: Az elmúlt tíz esztendő idegen szavai című fejezet adatai remekül felhasználhatók az oktatói m unkában. A magyartanár számára rendkívül hasznosak az olyan listák, amelyekből pl. meg lehet tudni, hogy a 140000 szót és kifejezést tartalmazó Magyar helyesírási szótárban mely idegen szavak találhatók meg már fonetikus átírással, vagy hogy legújabban mely idegen szavak végén nyúlt meg hivatalosan az o? Melyek az új üzlet- és vállalkozásnevek értelmező jellegű köznévi elemei? Minderre választ ad a könyv, s a válaszok könnyebb megtalálásához a 3000 tételből álló Szómutató is hozzásegíti az olvasót.