Nagycenk gazdasági néprajza

FÜLSZÖVEG
Varjú Sándor 1915-ben született.Szülei korán árvaságra jutottak, házasságukban nehézségek árán taníttatták. Az elemi iskolát és a reálgimnáziumot Makón végezte, majd a szegedi főiskolán és egyetemen tanári oklevelet szerzett. Szolgálatát a szegedi főiskolán díjtalan gyakornokként kezdte, azután különböző pedagógusképző intézetekben, főiskolán tanárkodott. A második világháború után Sopronba került.Az óvóképző igazgatóhelyetteseként pedagógiai, neveléseként pedagógiai, neveléstörténeti és néprajzi tárgyakat oktatott. 1976-ban vonult nyugalomba. Eközben megismerkedett a közeli Nagycenk - a "Legnagyobb Magyar" hazája - szorgalmas népével, és írta meg a Soproni Szemlében és máshol megjelent néprajzi és pedagógiai tanulmányait. 1964-ben bölcsészettudományi doktorátust szerzett, értekezését Nagycenk gazdasági néprajzából írta. Mint a pedagógusképzésben résztvevő tanár főiskolai jegyzeteket, a képzés tárgyköréből 45 tanulmányt írt és szakemberként működött. 1989 óta aranydiplomás tanár. Munkája eredményeként 1993-ban c. főiskolai tanári címet kapott. Jelen könyve pályája betetőzéseként került kiadásra közel 35 évi folytonos bővítés után. "... A szerző szinte aggályos lelkiismeretére vall, hogy jónéhány neves professzora egykori bírálata ellenére a mai kor szemléletének megfelelő bírálatot is igényel művének megjelentetése előtt." "... A kiadás szponzorálását vállalás is jelzi, hogy már vannak olyan anyagilag tehetős polgárai hazánknak, akik lokálpatriotizmustól ösztönözve vállalhatják szűkebb hazájukról szóló írásmű megjelentetését. Bár csak sokan követnék példájukat!" "... A tanulmány a földrajzi adottságon kívül a község fejlődése szempontjából másik fontos tényező szerepét is kiemeli, különösen az emberi tényezőkkel. Így a két összetevő együttesét, összefüggését is föltárja." "... Amig nyújt, azt a föllelhető levéltári anyagok, a már földolgozott írásos irodalom fölhasználásán kívül az élőtanúk gondos megszólaltatásával egészítette ki. Mindezen források jegyzékét minden egyes fejezet végén gondosan közli." "... Maga megjegyzi, hogy két éven át minden idejét a lakosság körében töltve el, a személyes közlések egyre bizalmasabb légkörben zajlottak le. Aprólékos pontossággal jelzi is, hogy kitől hallotta ezt vagy azt, kinek birtokában találhatta meg a tárgyi bizonyítékokat, az egyes foglalkozások eszközeit. Így sikerült e szorgos gyűjtőmunka révén számos olyanról tudomást szerezni, amikről a mai fiatalság - már más foglalkozásra térve át -szinte semmit se tudva, az ő számára teljesen feledésbe merült volna." Vissza
TARTALOM
Bevezetés 5
Földrajzi helyzet
Fekvés, természeti viszonyok 7
Éghajlat, néhány népies időjárási adat 9
Történeti vázlat
A községnév értelmezései 14
A község népi elnevezései 15
A Széchenyi család birtokszerzése 18
A lakosság változásai 19
Ragadványnevek 22
Néhány XVIII. századi emlék a cenki nép életéből 25
A Széchenyi család birtokerősítésének korszaka 29
A Széchenyiek és Nagycenk összefonódása 30
Néhány adat a község XIX. századi gazdasági történetéből 33
A falu népe és a Széchenyi család emléke 34
A cukorgyár gazdálkodása és a község 35
Az uradalmi cselédek élete 37
A tej értékesítése 40
A konvenció 41
Gyermekmunka 42
A cukorgyár és a falu kapcsolata 43
A cukorgyár megszűnése utáni gazdasági helyzet 44
Cselédtípusok 45
Külterület
Dülők, dülőnevek magyarázata 47
Belterület
Település 55
A parasztpolgárság jellege 53
A gazdálkodás színtere
A község utcái 58
A telek 59
A ház. A lakóház részei. Az utcai homlokzatok 60
A kapubejáratok. A tornác 61
A hí-lik (herkelik). A konyha 62
A szoba. A katonaszoba 64
A kamra 65
A pince és trumkuszlik 66
A verem. Az etető 67
Az istálló(k) 68
Félszerek. A ház anyaga 69
A ház udvara. A trágyagödör 70
A kút. A pajta 71
A járgány 73
Régi lakóházak berendezése 75
Marhahízlalás és kereskedelem
Általános rész 77
A marha megvásárlása 79
A marhák száma 81
A hízlalás és igázás összehangolása 82
Marhatakarmányozás 83
Itatás. Az értékesítés 86
A cenzár 89
A bécsi vásár 90
A marhabélyegzés 91
A marhák egészségvédelme 92
A tejelés haszna 93
Néhány adat a marha felhasználásáról 94
Az ökörkaloda 95
Marhatartás ma 97
Erdőgazdálkodás
Előzmények 99
Az erődbirtokosság szervezete 100
Erdőmunkák, a vágásterület kijelölése 102
A faosztó bizottságok munkája 103
A numerázás 104
A favágás 105
Az erdő pótlása. A nyesés (tisztítás) és gyérítés 106
Rőzsézés. A fa felhasználása 107
A Rozmán-féle gatter munkájáról 108
Néhány adat az erdő egyéb hasznáról 109
Vadászat, halászat
Az úri vadászat 111
A népi vadászat 113
Rákászat, halászat 117
Rétöntözés 120
A műszaki berendezés 123
Az öntözés leírása 124
A széna aratása 126
A rétek rendben tartása 128
Egyéb állattartás
Sertéstartás és hízlalás 131
Tyúktartás, baromfitartás. A A tikászok 133
Lótartás 136
Juhászat 137
Művészkedés, faragás 138
Egyéb művészeti emlékek 139
Néhány szó a viseletről 141
Ipar
Ipari létesítmények 142
Bokor Nándor néprajzi hagyatéka 143
Az ipari élet 145
Parasztezermesterk 146
Szerszámok 148
Adatok a cenki malmok életéből 150
A vámolás emlékei 155
A selyemhernyótenyésztés emlékei Nagycenken 157
A termelőszövetkezet 160
Befejezés 162
Adatközlők 163
Irodalom 167
Kéziratos anyagok 170
Képek jegyzéke 172
Szólások, kifejezések, szavak 176
Megjegyzés 183