Magyar csupajáték - A modern magyar összművészeti előadás

Magyar csupajáték
Modern magyar összművészeti előadás


Voltaképp régi adósságot törlesztett ezzel a kiadvánnyal a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete. Olyan eseményre irányítja a figyelmet, amely önmagában és történeti kontextusába ágyazva egyaránt tanulságokkal szolgált a jövő számára.

A Magyar Csupajáték az 1938-ban Budapesten rendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából rendezett programsorozat része volt, ezért a 2020-ra tervezett (valójában 2021-ben realizált), következő budapesti NEK aktualitást kínált az összművészeti előadással kapcsolatos kutatásnak. Ráadásul 2020-ban volt Paulini Béla halálának 75. évfordulója – a munkáságát feldolgozó monográfiával a magyar művelődéstörténeti kutatás mindmáig adós, így tehát ebből a szempontból is fontosnak tűnt e produkció visszahozása a kollektív emlékezetbe. Hiszen mind kevesebb élő tanúját lehetne felkutatni az egykori előadásoknak.

A 244 számozott oldalt tartalmazó kiadvány sajátos olvasnivalót kínál. Négy részből áll össze a kötet (pontosabb így a meghatározás, mint ha tagolódására utalnék), amelyek közül három szervesen összefügg: A modern magyar összművészeti produkció cím négy írást tartalmaz, A Magyar Csupajáték zenetörténeti jelentősége kettőt, az előadó-művészeti hatásával foglalkozó pedig hármat.

Mi is ez a Magyar Csupajáték? Paulini Béla egyedülálló vállalkozása, amelyet az általa életre hívott Gyöngyösbokréta-mozgalomhoz képest annak „fordítottjaként” jellemzett. Az 1938-as előadásokat követően a produkció (némiképp megváltoztatva) a következő évben Londonba is eljutott, ahol nagy sikert aratott, olyannyira, hogy a tervezett vendégszereplés idejét meg kellett hosszabbítani. Ráadásul televíziófelvétel is készült a 12 szám feléből, s ez kétszer is adásba került. Az egész estét betöltő színpadi alkotás ihlető forrását a magyar néptánc jelentette. Paulini Béla szövegkönyve, szerkesztése és összeállítása nyomán született a produkció, amelynek koreográfusa Milloss Aurél volt, az egyes jelenetek zenéjét más-más fiatal (többségükben Kodály-tanítvány) magyar zeneszerző komponálta, a színpadképekről rangos hazai festők gondoskodtak. A beszámolók szerint remekeltek a díszlettervezők és a táncosok, akik némelyike színészi feladatokra is vállalkozott.

Magyar csupa



Az alapos kutatómunka eredményeképp megannyi nézőpontból kapunk képet erről az egyedülálló produkcióról. Egyedülálló, mert műfaji előzmények tapasztalata nélkül született (a nemzetközi kulturális élet megannyi jelentős irányzatának ismeretében), és sajnálatos módon annyiban is, hogy folytatás nélkül maradt. Pedig ez a – mai szóhasználattal – kísérletező-fúziós előadás „a művészeket, az alkotókat szoros együttműködésre bíztatta, és felhívta a figyelmet az alkotók közötti párbeszéd és kooperáció jelentőségére” – Kovács Péter értékelése szerint.

Az egyes írások között óhatatlanul találunk egybeeséseket – a más-más szemszögből kiemelt azonos mozzanatoknak köszönhetően differenciálódnak a körvonalak, s a többször hangsúlyozott szándékok, érvek súlya-jelentősége sejteti, mi foglalkoztatta leginkább az alkotókat, előadókat.

A kutatók széles látókörét dicséri, hogy kontextusban foglalkoznak a szinte csak virtuálisan megismert produkcióval. Néha már a címek is árulkodóak: Színpadi néptánc és modern balettművészet a két világháború közötti Magyarországon – Háttérrajz Milloss Csupajátékához (Kavecsánszki Máté), A Magyar Csupajáték a rendezői színház aspektusából (Kovács Őrs Levente). Windhager Ákos például A kodályi balettkoncepció Kodály nélkül című tanulmányában a Csupajátékot a balettkoncepció „nem kodályi megvalósítása”-ként értékeli, amellett azonban feltérképezi a Kodály-életmű „táncait”, megismertet a szerző egyetlen tényleges balettzenéjén (Sárkánytánc) kívül többek között a balettkoncepció pasticciováltozatával (Kurucmese) is.

A kötet „praktikus” hasznáról Dani Erzsébet és Bólya Anna Mária gondoskodott, e témához kapcsolódó tananyag javaslatával (A HY-DE-modell alkalmazása tánctörténeti tananyagra).

Az MMA MMK kiadvány szerzőiről viszont nem lett volna felesleges némi információt adni a kötet függelékében. Megérdemelték volna.

Fittler Katalin