Játsszunk együtt! - Értelmi képességek - PD-909

A fejlesztés a pedagógiai munka egészét áthatja. Fontos tehát, hogy mindez tudatossággal, ter­vezetten és jól szervezetten valósuljon meg. Ennek módja és formája az elmúlt korszakban az ONEP által centralizáltan jelent meg. 1996-tól a helyi óvodai nevelési programok szerint való­sítják meg az óvodák a gyermekek fejlesztését. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően az utóbbi évek tendenciája azonban, hogy az integráció, a felzárkóztatás jegyében, valamint a kompetencia alapú tanítás és nevelés égisze alatt valósul meg a fejlesztés. Mindez új kihívást jelent pedagógusaink számára.
Jelen kiadvány a fenti célok megvalósításának egy lehetséges útját mutatja be és kínálja fel számunkra az anyanyelvi fejlesztés területén. A gyermekek anyanyelvi képességeinek fej­lettsége az óvodapedagógus munkájának egyik legfontosabb fokmérője. Az óvodakezdés első napjaitól fogva fürkésző pillantásokkal figyelik a szülők gyermekeiket, kivel, kikkel kommu­nikált, tud-e már verset, mondókát, dalokat, egyáltalán jelzi-e a pedagógusnak szükségleteit. A kommunikáció, a kifejezőkészség, a beszéd révén tetten érhető a gyermek szocializálódása, belső élmény- és képzetvilága, az értelmi fejlődése, s természetesen az iskolakészültsége is. Látható tehát, hogy pusztán az anyanyelv alakulásának, fejlődésének, jellegzetességeinek meg­ismerésével képet kaphatunk a gyermek személyiségéről és képességeiről. A szerzők Az óvodáskorú gyermek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára című kiadványsorozatának 6. kötetéhez, Az anyanyelvi képességek kiadványhoz kötődően alkot­ták meg jelen kiadványt. Az említett kötetben a szerzők három aspektusból (beszédhelyesség, iskolakészültség, szocializáltság) ragadták meg az anyanyelvi képességek mérését. E megköze­lítési módok jelen kiadványban is érvényesülnek, ugyanakkor szintén illeszkedve a fenti kiad­vány struktúrájához, a beszéd, beszédstílus - beszédértés - kifejezőképesség - kommunikációs képesség logikai láncolat alapján építkeztek az alkotók. Ennek megfelelően négy fő részből áll e mű fejlesztéssel foglalkozó játékgyűjteménye. Igazán elismerésre méltó, hogy a szerzők mindegyik fő részhez olyan gazdag és ötletes játékpalettát alkottak, amelyeknek pusztán egy­szeri kipróbálása már nagymértékű fejlődést eredményez gyermekeinknél. Ha belegondolunk az örömteli játékhelyzetek ismétléseinek törvényszerűségébe, akkor módunk sem nyílik mind­egyik játék megtapasztalására. De ez így is van rendjén, mert így a szabad választás jogával élve is garantált a gazdag és tartalmas időtöltés a fejlődési potenciálok hatékony kiaknázásának megvalósulásával. Az első rész a beszéd technikai aspektusainak fejlesztésével foglalkozik. Fontos a logopédusok szerepét és kompetenciáját kiemelni e téren, hisz a beszédhibák korrekciója, beszédzavarok ke­zelése kizárólagosan a logopédus feladatköre. Bár tudjuk, hogy az óvodapedagógus a szűrésben, valamint korrekció során a logopédus által szupervizionált gyakoroltatásban aktívan részt vesz (pl.: légzőgyakorlatok, légzéstechnika, nyelv- és ajakgyakorlatok, fonémahallás, grammatizmus fejlesztése). Ennek megfelelően a jelen kötet szerzői a beszédstílus, beszédlégzés, beszédtempó, fonémahallás, hangerő, hangsúly fejlesztésére igazán változatos lehetőségeket kínálnak.
A második rész a beszédértés fejlesztésére vonultat fel szintén sokszínű játékokat. E terület prioritása, hogy e képesség alapozza meg a beszédprodukciót. Mivel e képességterület sokszor rejtetten húzódik meg előttünk - hisz nem látunk bele a gyermek gondolataiba -, ezért a játékok során a pedagógus itt fog a leggyakrabban meglepetéssel találkozni. Lesznek gyerekek, akik jóval alul vagy éppen felül teljesítenek a pedagógus által elvártnál.