Fűbe - fába az orvosság! (békés megyei orvoslás) I. kötet

ELŐSZÓ
1952-től 1966-ig gyűjtöttem Békés megyei tanyákon, falvakban és városokban a népi orvoslás adatait. Közben folyamatosan, majd a gyűjtés befejeztével egyre intenzívebb végeztem az adatanyag feldolgozását: rendszerezését és értékelését. Nyomokat kerestem a múltban, járatokat ástam a mélybe. Ennek eredményeként évről évre szaporodtak a monográfikus kötetek: a Békés megyei népi ember- és állatorvoslás, a népi gerontológia és járványtan, a népi gyógyszertan, a népi orvoslás szókincsének kötetei. Az adattáranyag növekedésével párhuzamosan fogalmazódtak meg tanulmányok a magyar népi orvoslás formai és tartalmi sajátosságairól, a történeti összefüggésekről, a továbbfejlesztés, a felhasználás lehetőségeiről, tehát a jövő perspektívájáról.
Kutatói tevékenységem nem maradt életidegen, elvont szaktudomány, hanem orvosi szemléletre és gyakorlatomra is hatással volt. A modern orvostudomány irányzataival, szemléletével együtt elősegítette számomra egy humánusabb, természetesebb, emberközpontúbb orvoslás, medicina kialakulását. (Ezen túlmenően azonban egész személyiségem fejlődése szempontjából gazdagodást jelentett.) Lehetővé tette hogy leküzdjem azokat a negatívumokat, melyet a technokratikus beállítottság, az embertől elszakadt szcientizmus (tudományosság), a természettel és a hagyományokkal szembefordulás - tehát a fejlődés árnyoldala - jelent az ember, az orvos és a tudomány számára. Vissza
TARTALOM
I. kötet
"Ez a lombik nekem nagyon szűk és nagyon tág!" (Néhány szó a népi orvoslás gyűjtött anyagának osztályozásmódjáról) 11
"Sárvíz, pokolvar, szinádra." A Békés megyei népi orvoslás szókincséről 21
Gazdagság, képi erő, realizmus 21
Művészi szépség (kifejező erő), bensőséges kapcsolat a természettel 24
A XVI-XVII. századi magyar orvosi nyelv és a mai népnyelv 26
A samanizmus korának öröksége a népi orvoslás nyelvében 29
Az életbölcsesség népnyelvi megnyilvánulásai 30
Magyar orvosi szaknyelv és népnyelv viszonya 31
A népnyelv teremtő ereje 34
Irodalom 34
"Jó vér - rossz vér." A nedvek tana (a humorális patológia) és a magyar népi orvoslás 37
Bevezetés 37
A "sárvíz" 38
A tályoggyökér 39
Érvágás 40
A "vértályog" és a "vérbaj" 42
A "rossz vér", a "csúnyaság" kiürülése 44
A "szél hozza" (Pneuma-tan) 46
Irodalom és jegyzetek 47
Összefoglalás 49
Ijedés, kihűlés, erőltetés: pszicho-szomatikus szemlélet és népi orvoslás 51
Bevezetés 51
Pszicho-szomatikus szemlélet a népi kóroktanban: ijedés, bánat 52
Erőltetés, mint kórokozó tényező 55
A "kihűlés", mint betegség-ok 58
Ijedés, kihűlés, erőltetés és népi humorális patológia 60
A népi gyógyításmódok pszicho-szomatikus jellege 61
Összefoglalás 63
Irodalom és jegyzetek 64
"Kend meg a nyakam, a te kezed hasznos." (Egy orosházi kenőasszony tudománya) 67
"Kend meg a nyakam, mert te vagy az első, a te kezed hasznos!" 67
"Csak a vér, a vérbe van" 71
"Ez nem csinált dodog, ezt a föld termi meg!" 81
"Ez mind fájdalom itt, lelkem! 88
"Engedelmet kérek, édes tanár úr kérem!" 100
Összefoglalás 104
Jegyzetek és irodalom 104
"A méh-fulladás"-tól a "mádrá"-ig. (A hippokrátészi orvosi hagyomány és a mai magyar népi orvoslás.) 109
A Hippokrátész által leírt "méh-fulladás" összevetése a népi orvoslás "mádrá"-jával 110
További egyezések Hippokrátész és a magyar népi orvoslás között 112
Hippokrátész orvostudományának forrásai: az indiai ajurvédikus orvostudomány és a szkíta samanizmus 114
A népi orvoslás jelentősége és szerepe az orvostudomány fejlődésében 121
Befejezés 125
Irodalom és jegyzetek 126
A Mirigy hét lánya, hét fia és hetvenhét unokája. (a Békés vármegyében pusztító pestis és kolera járványok) 129
Dögvész és pokolvar 130
A dögletes Mirigy grasszálása 130
Német-méreg - magyar orvosság 131
A Mirigy hét lánya, hét fia és hetvenhét unokája 137
"Ami elrontja - meggyógyítja" 142
Epemirigy (Kolera) 147
A mérges epemirigy dühösködése 148
1836. Kis Kolera járvány 150
1849 150
1855 151
1873 151
1914 152
"A pesti rossz szél." 152
Az ital meg a fokhagyma 159
A távoli szekerek 160
Összefoglalás 160
Irodalom és jegyzetek 163
Himlő, pepecs, hideglelés. (Békés megye népének járványtani megfigyelései, elképzelései orvostörténeti megvilágításban.) 167
"Himlő", "tífusz", "hideglelés", "pestis" és "kolera" (sic!": a népi elkülönítő kórismézés hiányossága és a XVII. századi orvostudomány 167
XVII. századi orvostudomány 168
Nevek tana érvényesül a népi járványtanban is 172
Természetes gyógymódok a járványos betegségek népi terápiájában 174
Népi pneumatan és XVII. századi miazmatan találkozása 176
Tanulságok a modern orvostudomány szempontjából 177
Irodalom és jegyzetek 180
A fokhagyma és a vereshagyma gyógyhatása. (Az ősi népi és a modern terápia kapcsolata) 183
Történeti adatok 183
Fokhagyma és vereshagyma napjaink magyar népi orvoslásában 185
A modern tudományos kutatások eredményei 187
Irodalom 190
II. kötet
Lelkünk háza - testünk. (Népi anatómia és alkattan.) 9
Test, testrész
Bőr
Inak
Hús
Csontok, izületek
Ideg, idegszál
Ér
Fej
Hát, mell, has, derék, far
Kéz
Comb, térd, szár, láb
Belsőrész
Kövér-sovány
Kicsi-nagy
Erős-gyenge
Testi hibák
Élet-halál titkai. (Népi élettan és kórélettan.) 17
Él, élő
Hogy vagy?
Jó vér-rossz vér
Vérütés, vérmozgás
Vér bántja
Nemi élet, terhesség, szülés, gyerekágy, szoptatás, elválasztás
Étvágy, evés
Öregség
Élet-halál mesgyéjén. Halál-halott
Megbetegszik-meggyógyul
Mitől szokott az egészség megromlani? (Népi kóroktan.) 43
Veleszületik, az anyjából hozza 44
A levegő hozza 44
Erőltetés, emelés 46
Szúrás, ütés, nyomás 47
Foglalkozási ártalmak 48
Étel-ital 50
Pondró, kukac, féreg, nyű, méh, béka 52
Vértül van 52
Nem indul meg 53
Átragad, beleoltja 54
Isten adta rá 56
Rossz, gonosz, mátoha, boszorkány, átok. Rontás, szemverés. Ijedés, megkívánás, megcsodálás, bánat 56
Egyéb 58
A betegségek jelei. (Népi tünettan) 61
(Tünetenként.) Izzad, vérzik, megy tőle, hány 61
Fogy dagad 65
Sebesülés és egyéb bőrelváltozások 69
Ég, tüzel, fáj és egyéb érzésváltozások 70
Siheg és egyéb hangváltozások 73
Elfehéredik, elsápad és egyéb színváltozások 74
Állapotváltozások 76
Szagok 76
Mozgás (magatartás) változások 77
Szem és látás 79
Egyéb 79
(Betegségenként.) 81
Betegségek és gyógyításuk 125
A fő betegségei 125
Elme- és idegbetegségek 143
Mell-bajok 154
A has (gyomor, bél, máj) nyavalyái 160
Vízibetegség 175
A csontok, ízületek, inak és izmok betegségei 178
Külső nyavalyák. (Bőr bajok.) 199
Gyermekbetegségek 246
Az asszonyok nyavalyái (vérfolyás, fehérfolyás) 266
A számok titkai 268

I. kötet.