Pilismarót története I. - Az őskőkortól a XIX. sz. elejéig

Kiadja: Pilismarót Önkormányzat és a Pilismarótért Alapítvány - Ismertető: Pilismarót látképe Pilismarót, a többi szomszédos községgel együtt az ország egyik legcsodálatosabb területén fekszik, a Pilis, a Visegrádi-hegység lábánál. A Duna éles kanyarulata és a szemben lévő Börzsöny hegység Szent Mihály csúcsa csodálatos panorámát nyújt az itt élőknek és az ide látogatóknak. Akárhonnan nézzük e hegyektől körülölelt tájat: Pilismarót, Zebegény, Dömös, Visegrád különböző pontjairól vagy Nagymarosról, Dobogó-kőről, megkapó szépségű az év minden szakában.


Nemcsak szép ez a vidék, az ember megtelepedésére is alkalmas volt e természeti környezet. A régészek szerint sok-sok ezer év óta biztosítani tudta az ember megélhetését. A hegyek, völgyek növényzete, állatvilága, a Duna él a beleömlő patakok a gyűjtögető, vadászó, halászó életmódú ősember számért táplálékot és ivóvizet nyújtottak, talaja kezdetleges eszközökkel is alkalmas volt a földművelésre. Völgyei, barlangjai, hasadékai védelmet biztosítottak az időjárás viszontagságai ellen az ide vándorló embercsoportoknak.

A mai Pilismarót területén az őskőkor késői szakaszától élt ember. Honnan tudható ez? A régészek megtalálták nyomait, eszközeit. Kitartó kutató munkájuk eredményeképpen 37 lelőhelyet tártak fel. Az őskőkorból, a fémkorszakokból, a római korból találtak a faluban és határában tárgyi emlékeket. Előkerültek tárgyak a honfoglalás korából és a középkori Marót településről is.

Az írásbeliség megjelenéséig, térhódításáig, főleg e régészeti leletek a legfontosabb történeti források.

Mennyi tárgyat rejthet még a föld mélye? Senki sem tudhatja. - További ismertető/ízelítő: "Belelapozás".