Heves megye műemlékei - Három kötetben I-III. (Magyarország műemléki topográfiája VII-VIII-IX.)
- 2161 oldal
- Kötés: cérnafűzött, keménytáblás papír védőborítóval
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Szinte kinyitatlan, jó állapotú példányok. Könyvízelítő: "Belelapozás".
Saját képekkel - Ismertető: A három kötetre tervezett munka első kötete Heves megye régészeti, művészettörténeti és népi építészeti anyagának általános összefoglalását, valamint a megye 24 településének betűrendben sorakozó topográfiai leírását tartalmazta. - A második kötet a betűrendben következő Eger város és az azt követő 13 község történeti, régészeti, művészettörténeti és néprajzi bemutatását végzi el gazdag levéltári forrásanyag, sok száz fénykép és rajz segítségével. A kötet súlypontja Eger műemlékeinek részletes feldolgozása. A nagymúltú egri vár történetének, régebbi és legújabb régészeti feltárásának, helyreállított védrendszerének és középkori műemlékeink bemutatása után a szerzők utcáról utcára járva ismertetik meg az olvasót a barokk műalkotásokban oly gazdag város műemlékeivel, az egyes településrészek, utcák, terek egykori lakóinak, a műemlékek alkotóinak életszerűen megrajzolt környezetével. A hasonló munkák sorában e kötet foglalkozik először az Egert övező külterületek, a „hóstyák” népi építészetével. Kitér a híres egri pincék művészi kialakítására is. - A Heves megye műemlékei harmadik kötete Gyöngyös és Hatvan város művészeti emlékeit mutatja be, s további 77 község településszerkezetét, műemlékeit dolgozza fel. Külön figyelemre méltó Gyöngyös műemlékeinek számbavétele. A városszerkezetet és -fejlődést is behatóan ismertető tanulmány mellett, a világi és egyházi műemlékeken kívül, gazdag illusztrációs anyaggal önálló fejezet tárgyalja a Szent Bertalan templom kincsestárát. A kötet igen sok alig ismert, újabb források révén reprezentatívan helyreállított középkori műemléket mutat be. A megye községeiben még számos figyelemre méltó barokk templom történetére, gazdag berendezésére és liturgikus felszerelésére derített fényt a kutatás. Úgyszólván minden községben számba vették a jellegzetes népi építészet és építésmód emlékeit, a falu településrendszerét, az egyes tájegységek jellemzőit.
- - - Írták: Voit Pál, Bakó Ferenc, Baranyai Béláné, Bibó István és mások. Sorozat: Magyarország műemléki topográfiája VII, VIII, IX. Szerk.: Dercsényi Dezső. A három kötetben 2612 képpel, ábrával.
