Aquincum, ókori táj - ókori város - Dedikált
- 175 oldal
- Kötés: kemény kötés
- jó állapotú antikvár könyv
- Dedikált
- Szállító: Könyvmámor Antikvárium
- Schweitzer Ferenc dedikálta
KÖNYVISMERTETŐ
H. KÉRDŐ KATALIN – SCHWEITZER FERENC (szerk.) 2010:
Aquincum: ókori táj – ókori város.
MTA FKI, Budapest, 174 p.
MAJDÁNNÉ MOHOS MÁRIA1
Rendhagyó kötetet tart a kezében az olvasó H. Kérdő Katalin és Schweitzer
Ferenc szerkesztésében, amelyben a természetföldrajz, azon belül főként a geomorfológia művelői és régészek kutatási eredményei jelentek meg Aquincumra
vonatkozóan.
A kötet céljaként a szerkesztők a régészeti feltáró munkákat támogató geomorfológiai-őskörnyezeti vizsgálatokat fogalmazták meg a két tudományterülettel foglalkozók együttműködésére alapozva. Számos olyan kérdésre keresték
a választ, amelyek mintaként szolgálhatnak további hasonló kutatások során:
Milyen településkörnyezeti adottságok tették lehetővé Aquincum kialakulását?
Milyen telepítő tényezők segítették a város kialakulását, terjeszkedését?
Hogyan befolyásolták az állandóan változó Duna menti területek Aquincum épülését?
Milyen természeti események, katasztrófák hatottak a település életére?
A kutatás során vizsgálták az ősföldrajzi és ősvízrajzi viszonyokat, a Duna mindenkori vízjárását, az árvizek magasságát, a belvizeket, a szél munkáját, a környezethasználat jellegzetességeit, valamint a nagyszámú, különböző hőfokú
karsztforrás működését és használatát. A vizsgálatok dominánsan a Duna jobb
partján folytak, de a bal parti védelmi egységek, Transaquincum és Contra
Aquincum miatt szükséges volt a folyó mederváltozásaival, oldalazó eróziójával, a meanderek kialakulásával és a zátonyképződéssel is foglalkozni. Ezek a
folyamatok kedvezően befolyásolták a jobb parti területek használatát, mivel ott
a fentiek miatt alacsonyabb árvizek alakultak ki.
A régészeti kutatásokban alapvetően az 1969 után folyó munkák eredményeit hasznosították, de figyelembe vették a korábbi régész-generációk eredményeit is. Különleges problémát jelentett a geodéziai szintadatok ábrázolása és a
rájuk való hivatkozás, mivel a régészetben az Adriai-tenger, a geográfiában a
Balti-tenger szintjétől mérik az abszolút magasságot, ezért a kötet végén külön
konkordancia táblázatot helyeztek el. Jelentős mértékben támaszkodtak a kötet
szerzői korábbi térképekre, illetve történetírók munkáira is.