A Szentendrei Katolikus Egyház és Plébánia története 1002-1992 (Fotókkal, dokumentumokkal) - Saját képpel
- 317 oldal
- Kötés: papír / puha kötés
- hibátlan, olvasatlan példány
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (állapotfotó). Olvasatlan, csak a fotózás idejére kinyitott állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". Szerkesztő: Rőthler István.
Ismertető: Ez a könyv, amely a katolikus egyház keresztmetszetében ismertette a város történetének ezer esztendejét, a honfoglalás 1100. évében és tiszteletére készült - A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége (METEM) titkársága nevében 1988 decemberében dr. Szántó Konrád OFM, a METEM szaktanácsadója és dr. Uzsoki András, a METEM titkárságának vezetője a következő kéréssel fordultak az országban lévő plébániák vezetőihez, plébánosaihoz. "A magyar egyháztörténetnek mintegy tucatnyi kutatási területe közül időrendben és sürgősségben a legfontosabb a plébániák történetének részletes feldolgozása, megírása és publikálása. (...) Alapvetően szükséges, hogy e munkálatokban részt vegyenek a plébániák vezetői, lelkészei és Plébános úr által e munkára felkért, arra alkalmas világi kutatók, történészek. (...) Magyar Egyháztörténetünk e nemes vállalkozásának sikerében bízva, a Pax, a Bonum és a Gaudium jegyében is kérjük Plébános úr egyetértését és erkölcsi támogatását."
A Szentendrei Római Katolikus Plébániára küldött megkeresésre dr. Kiss György plébános 1989. január 20-án engem kért fel a feladat elvégzésére, mivel már hosszú évek óta folytattam egyháztörténeti kutatást a plébánia levéltárában. A plébános úr felkérésére készséggel csatlakoztam a METEM munkájához és elvállaltam a Szentendrei Római Katolikus Plébánia történetének megírását. Ezután, mint a METEM kutatója, több éves kutatás és feldolgozás után a vállalt feladatot elvégeztem.
Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik munkámat segítették. Elsősorban Kecskés Péternek, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológiai osztályvezetőjének, aki helytörténeti kutatásaimat múzeumi munkatervembe vette és sok segítséget nyújtott, valamint Rassy Tibor muzeológusnak, aki az Országos Levéltárban végzett kutatásban volt segítségemre.
Nagy köszönettel tartozom Soós Sándornak, a Ferenczy Múzeum igazgatójának, aki engedélyezte a fotók laborálását a múzeumban és Gajzágó Jolán fotóművésznek, aki az összes fényképet elkészítette.
Végül hálásan köszönöm dr. Dóka Klárának, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Alapítvány Kuratóriuma tagjának, hogy munkám lektorálását elvállalta.
A szerző- További ismertető. "Belelapozás". - - - Tartalom:
ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 11
TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 13
I. RÉSZ 15
1. A katolikus egyház kialakulása Szentendrén (1002-1323) 15
Dunamenti falu a veszprémi püspökség birtokában (1002)
Szentendre nevének első említése (1146)
A szentendrei főesperesség, egyházi központ kialakulása
Szentendre királyi birtok
A szentendrei főesperes a királyné alkancellárja
A szentendrei főesperesség megszűnése a XIV. század elején
2. Birtokadományozások Szentendrén (1323-1541) 22
3. A hódoltság kora, betelepülések (1541-1690) 23
4. A lakosság lélekszáma, etnikai és vallási összetétele (1705- 1992) 27
A különböző vallású lakosok lélekszámának alakulása
A katolikusok születési és halálozási számát befolyásoló tényezők
5. Az egyház története a város történelmében (1690-1992) 36
II. RÉSZ 49
1. A katolikus plébánia kialakulása és működése a török megszállásig (1332 - 1541) 49
Szentendre plébániája "parochia exempta"
2. A plébánia története a hódoltság alatt
és Szentendre felszabadulása után (1541 - 1723) 51
A bosnyák ferencesek pasztorálása a hódoltság idején
A plébánia működése 1690 után a jezsuiták és ferencesek vezetésével
3. A plébánia szervezete és működése (1723-1992) 54
A plébánia újjászervezése (1723)
Beiktatott plébánosok működése Szentendrén
1777-ben az "exempt" jelleg megszűnése után a plébánia az Óbudai Esperesi Kerület tagja
4. Liturgia - paraliturgia 79
A liturgia és a paraliturgia kultusza
A liturgia, a hitszónoklatok és a nép nyelve a szertartások alatt
Vallási népszokások, hagyományok
5. A Szentendrei Római Katolikus Egyházközség működése 87
Az egyházközség szervezete
Dalárdák, énekkarok, kórusok
"Szent Cecilia Kórus"
6. Vallásos egyesületek és hitbuzgalmi társulatok 94
7. Egyházi iskolák 99
Katolikus iskolák a XX. század előtt
Római Katolikus Fiúiskola
Érseki Leányiskolák
Szentendrei Római Katolikus Egyházközségi Gimnázium
8. Szenthelyek - kultuszhelyek - szakrális emlékek 111
a) Katolikus plébániatemplom
A templom épülete
A patrocinium
A templom belső tere, berendezése
A templom harangjai
b) Szent Péter és Pál templom
A templom története, patrocinium
A templom épülete és berendezése
c) Katolikus plébánia
Az épületek története
Az épületek leírása
d) Kápolnák, keresztek
e) A katolikus egyház temetői
III. RÉSZ 145
1. A Szentendre-Izbég Katolikus Lelkészség története 145
Történeti előzmények
a) Az izbégi egyházi szervezet kialakulása és működése
Leányegyház - káplánság - lelkészség
A lelkészség szervezete és működése
b) Szakrális emlékek
A templom története, patrocinium
Keresztek, Mária ház
IV. RÉSZ 157
1. Szentendre történelmi egyházainak ismertetése 157
Bevezetés
a) Protestáns egyházak Szentendrén
Református egyház
Evangélikus egyház
b) A Szentendrei Szerb Pravoszláv Egyház
c) Izraelita - zsidó egyház
d) Baptista egyház
V. RÉSZ 177
1. Ökumenizmus Szentendre egyházai között 177
EPILÓGUS 178
JEGYZETEK 178
IDEGEN NYELVŰ KIVONAT 207
FORRÁS ÉS IRODALOMJEGYZÉK, RÖVIDÍTÉSEK 233
FÜGGELÉK 243
1. A katolikusok lélekszámának összesítő táblázata (1705-1992)
2. A Szentendrei Plébánia papjainak névjegyzéke
a.) Az egyház javadalmaiba beiktatott plébánosok
b.) A katolikus plébánián működött káplánok, hitoktatók
c.) Szentendrén született papok
d.) Szentendrén eltemetett papok
3. Izbég Lelkészség papjainak névjegyzéke
4. Úrnapi körmenet felállási rendje: 1934.május 31-én; 1978. május 28-án
5. A bérmálás szentségének kiszolgáltatásával kapcsolatos istentisztelet, szertartás és fogadtatások rendje
6. Dokumentumok két egyházközség határvonaláról
DOKUMENTUMOK ÉS KÉPEK JEGYZÉKE 272-317