Magyar jezsuita misszió Kínában

A könyv a magyar jezsuiták kínai missziójának történetét tárgyalja az 1920-as évek elejétől a kilencvenes évek végéig. Az első magyar jezsuita 1922-ben érkezett Kínába, az utolsó 1955-ben kényszerült elhagyni a Kínai Népköztársaságot. A Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományához tartozó önálló kínai misszió 1936-tól 1958-ig létezett, de a magyar jezsuiták Tajvanon, a Távol-Keleti (1971-től Kínai) Rendtartomány szervezeti keretében a legutóbbi évekig folytatták tevékenységüket. A könyv áttekintést nyújt a keresztény misszionáriusok kínai tevékenységéről a kezdetektől a 20. századig, így a magyar misszió történetét beágyazza abba a történeti folyamatba, amelynek során a keresztény misszionáriusok a 16. századtól kezdve folyamatos kínai jelenlétüknek és befolyásuknak köszönhetően kapcsolatot teremtettek a kínai és a nyugati kultúra között. A munka elsősorban eddig feldolgozatlan jezsuita levéltári dokumentumok alapján tárja fel a misszió történetét. A magyar jezsuitákkal készített interjúk segítségével a szerző nyomon követi a misszionáriusok sorsának alakulását Kínában és Tajvanon egészen az 1990-es évek végéig.