Kuriózumok a magyar művelődés történetéből + Tudás és tudomány a millenniumi Magyarországon (2 kötet)

Kuriózumok a magyar művelődés történetéből (Kossuth, 1990)
E kötetben egy esztendőre elegendő magyar történelmi olvasmányt, művelődéstörténeti adatsorokat, hasznos tudnivalókat talál az olvasó. Általában olyan dolgokat, amelyekkel kevesen foglalkoznak, de sokakat érdekel. A kötet szerzője nem állítja, hogy valamennyi leírás saját kutatási eredménye - hiszen 365 új búvárláshoz több élet sem lenne elég -, igyekezett viszont a legjobb szakemberek leginkább elfeledett kutatásait előásni és előtárni, s igyekezett a vitatható írásművek közül a legmegbízhatóbbak mellett hitet tenni.
A művelődéstörténet sokoldalúsága e mű lapjairól is kitűnik, hiszen szó esik itt egyháztörténetről, iskolatörténetről és oktatástörténetről, éppúgy, mint a természettudományokról, az orvoslásról, a technika történetéről, az intézmény- és hivataltörténetről, no meg a kapcsolattörténetről, a családtörténetről, a címertanról, éremtanról, kronológiáról és a történelem több segédtudományáról. A nyomdászattörténet, gazdaságtörténet is része ennek a művelődéstörténet-írásnak. E kötet a széles alapokon nyugvó kultúrhistóriához kíván tehát adalékokkal szolgálni, kiemelvén a magyarság gondolkodástörténetéből néhány száz olyan momentumot, amely akár pozitív, akár negatív volta miatt - figyelmeztető példákként - megőrzésre méltó.


Tudás és tudomány a millenniumi Magyarországon (Mundus, 2002)
A kötet bemutatja, milyen felső- és középfokú oktatási intézmények és tudományos kutatóhelyek működtek hazánkban a millennium idején, milyen volt a szakkönyvkiadás, kik vezették a tudóstársaságokat, kik voltak a kor tudóstanárai, s hogy mindez hogyan tükröződött az ezredéves ki- állítás tudományos-oktatási tárlatain. A kötet természetesen az ünnepségsorozat eseményeit is igyekszik dióhéjban feleleveníteni, és az évforduló építészeti hátterét is igyekszik feltárni.