A regéci uradalom gazdaság- és társadalomtörténete a Rákóczi család birtoklásának időszakában (1646-1711)
- 406 oldal
- kemény kötés
- ISBN:
Speculum Historiae Debreceniense 33.
A kötet a regéci uradalom 17. századi gazdaságtörténetét állítja középpontba. Időhatárunkat a Rákóczi család birtoklása szegélyezi, tehát az 1646-os évtől 1711-ig vizsgáltuk az Abaúj megyei birtokok gazdálkodását. Maga a téma meglehetősen terjedelmes, hiszen az uradalom gazdasága nem csak a földesúri kézben lévő föld- és szőlőterületeket érinti, hanem a jobbágyi gazdaságot is, tekintve, hogy utóbbi annak mozgatórugója, attól nem elválasztható egységet képez. A jobbágyi gazdálkodás vizsgálata pedig magával vonja a társadalom vizsgálatát is. A kötet mindezekre ki is tér, azonban annak középpontjában az uradalom allodiális gazdálkodása áll, így a társadalom, s annak változásának részletekbe menő feltárásától eltekintettünk.
Egyes uradalmak gazdasági vizsgálata nem egyszerű feladat. Nem egyszerű, hiszen a birtokok gazdálkodása rendkívül sokrétű, és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a kutatás során. Kezdve a birtoklástörténettől, egészen az uradalmak kiterjedésén, a hozzá tartozó településeken át, a területén élő lakosság helyzetén és annak összetételén, s természetesen a birtokok igazgatásának módja, rendszere, tisztviselők feladatai, majorságok kezelése, zálogbirtokok, kereskedelem, bevételek és kiadások is hozzátartoznak. A sort még lehetne folytatni, éppen ezért az uradalmak gazdaságának vizsgálata során - helyezkedjen az el az ország bármely területén - könnyű elveszni a részletekben, elveszíteni a vezérfonalat, amely a kutatás irányát meghatározná. Különösen igaz ez a 17. század végi időszakra, amikor is a Kamara egyre több, addig magánföldesúri kezelésben álló birtokot vont felügyelete alá a felkelések, lázadások, hűtlenségi perek indokán.