Óda a nyomdához

Korunk egyik legnagyobb költőjének, a chilei Nerudának roppant erővel áradó életművében az ódák nyomán meghitt csendes vizekre térünk. Az illegalitás, majd a száműzetés éveinek harcos költészete után az ódákban az újra hazataláló költő szólal meg, talán még ragyogóbban csillantva fel egy kivételes művészet elementáris mélységét és gazdagságát. Közvetlenül és mégis emelkedetten énekli meg a világ egyszerű és hatalmas jelenségeit, a parti virágot, a hegyláncot, a holdat és a hagymafejet. A nyomdához írt ódájában ihletett szavakkal ünnepli az emberi szellem gyönyörű kalandját, a könyvnyomtatást.