Felvidéki SAGA

Nehéz a Felvidéken magyarnak lenni?
Erre a gyakran felvetődő kérdésre nem adható egyszavas válasz. Talán ebből a mátyusföldi magyarok sorsát bemutató regényből közelebb juthatunk az igazsághoz.
A Felvidéki saga családregény, de több annál. Egy nincstelen zsellérlány és az ő utódainak sorsa által a felvidéki magyarság hányattatásait mutatja be. Mindezt az egyszerű emberek szemszögéből, akik számára az csak újsághír, hogy valamelyik messze délen fekvő városban lelőtték a trónörököst, de az már véres valóság, hogy ennek következtében az egyik családtag odaveszett a fronton.
Angyal Mária története az ezeréves magyar királyság végnapjaiban, a XX. század elején kezdődik. Átéli és megszenvedi az I. világháborút, Trianont, a II. világháború borzalmait és a csehországi deportálást.
A kommunizmus éveit, a prágai tavaszt, a bársonyos forradalmat, Csehszlovákia szétválását és Szlovákiának az Európai Unióba való belépését már az utódai élik meg. Minden hányattatás ellenére a néhai szegény asszony leszármazottai egy családi találkozó alkalmával elégedetten vethetnek számot a múlttal, és bizakodóan tekinthetnek a jövőbe:
„Bár a család fájáról sok levelet messze sodortak a történelem viharai, a rokonság jelentős része még mindig a két ősi fészekben, Királyrévben és Alsószeliben él. Magyarságunkat megtartottuk. Ha körülnézünk, láthatjuk, a család fája erős és egészséges. Abban is biztosak lehetünk, ha segítjük egymást és összetartunk, akkor az Úr is megsegít bennünket és nincs az az erő, amely ezt a fát ebből a földből kitéphetné.”