Rámpa + Árnyjáték (Két regény) - Saját képpel
- 415 oldal
- Kötés: kemény kötés papír védőborítóval
- jó állapotú antikvár könyv
- Szállító: Antikvár Könyvkínáló
- Saját képekkel (Állapotfotó). Keveset forgatott, jó állapotú példány. Könyvízelítő: "Belelapozás". A hátlap mögött két szerző és cím olvasható.
Ismertető: A 85 éves Somlyó György előtt tiszteleg a kiadó ezzel a könyvvel. A költőként, esszéistaként, a francia kultúra szenvedélyes terjesztőjeként ismert és elismert Somlyó művelte a szépprózát is. Két kisregénye az 1970-es, illetve 1980-as évek elején született, mindkettő olyan alapélményből, amely után a költő már nem tud megszólalni az ő természetes irodalmi hangján, jelen esetben versben, hanem az ellenkezőjére vált. Prózaírók ilyenkor szoktak verset írni, Arany János pedig ilyenkor írta le azt az egy sort prózában a verssor után: "Nem megy. Nagyon fáj..." A Rámpa történési ideje rövid: a vasútállomáson gyűjtötték össze azokat a zsidókat, akik svéd menlevél birtokában vonakodnak felszállni a "halálvonatokra". A védleveleket ellenőrzik, birtokosuk tudja, hogy valószínűleg hamisak, hiszen kézen-közön jutott hozzájuk. A hosszú sor lassan kígyózik, különböző emberi sorsok, magatartások kerülnek felszínre várakozás közben. Kiválasztásra várva Ennek a helyzetnek minden mélysége és kisszerűsége kendőzetlen őszinteséggel. Miközben a magyar irodalom, a magyar műveltség véderőként próbálja az agyban kioldani a pánikot. Az Árnyjáték történési ideje jó húsz évvel későbbi, mégis az előző társa. A megrázó élethelyzet itt a barát haldoklása és halála. Az emlékek, az egymáséval összefüggő tudás. A veszteség leküzdése. A megmaradt bűntudata. És főként a kendőzetlen őszinteség az, ami ezt a két regényt összefűzi. Mindkettő nagy alkotása a magyar irodalomnak.- További ismertető: "Belelapozás".
------------------------------------ Somlyó György (Balatonboglár, 1920. november 28. – Budapest, 2006. május 8.) Kossuth-díjas és többszörös József Attila-díjas magyar költő, író, esszéíró, műfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa, a Magyar Költészet Napjának kezdeményezője. Somlyó Zoltánnak, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költőnek a fia, és Somlyó György fia, Somlyó Zoltán unokája: Somlyó Bálint (1957–) esztéta, filozófus, az ELTE BTK Esztétika Tanszékének docense.