Titkos lovak - Mesék

"A vihar sebbel-lobbal továbbvonult; zivatarfúriák csörögtek, nyíttak, sebeskirály felhőhadak fölött csapkodta villámostorát. A törtetők mögött légforgók riadóztak, utolsóként szélifjak vágtattak orkánparipán.
A satrafa feltápászkodott, menekülő szellőbestiák téptek a hajába.
– Mi történt? – firtatta az előbukkanó tündértől. Pillantásától száradt meg a rokolyája.
– Ez a pillanat is, ahogy a kezedben tartasz, mennyivel előbb ér, mint az örökkévalóság."