Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka

Madarász Béni és Galambdúc Tóbiás, Guruló Gereben, Menyét Ábris, Lidi és Fanni azaz mindazok, akik Szőcs Margit varázslatos mesevilágában helyet kapnak. Szőcs Margit egyedi világot teremt, laza füzért alkotó meséi csak néhány ponton kapcsolódnak az emberi hétköznapokhoz. Meséinek egyik legfontosabb jellemzője a költőiség, szelíd humorral és erős képekkel átszőtt mondatait a gyerekekre szabja a szerző.

Madarász Béni és Galambdúc Tóbiás, Guruló Gereben, Menyét Ábris, Lidi és Fanni azaz mindazok, akik Szőcs Margit varázslatos mesevilágában helyet kapnak. Szőcs Margit egyedi világot teremt, laza füzért alkotó meséi csak néhány ponton kapcsolódnak az emberi hétköznapokhoz. Meséinek egyik legfontosabb jellemzője a költőiség, szelíd humorral és erős képekkel átszőtt mondatait a gyerekekre szabja a szerző. Szőcs Margit aprólékos gonddal, biztos kézzel rajzolja meg szereplőit, a képzeletbeli falu lakóit. Figurái különösek: Madarász Béni otthonában ezernyi madár él, aki arra járt, azt gondolhatta, hogy a madarak Bábelébe tévedt, Galambdúc Tóbiás, a falu felhőtologatója és toronyóra-mestere a templom tornyában lakik, a kerekes kocsiban ülő Guruló Gereben, titokzatos képességei révén mindenkinél gyorsabban halad, Menyét Ábris pedig állatkitömőből állatvédővé lesz. Valamennyien merőben különböznek a falu többi lakójától, de tehetségüket, képességeiket igyekeznek a többiek javára fordítani. A felhőtologató Tóbiás szívesen javítana az időjárási viszonyokon, szándékában csupán éppen azok akadályozzák meg, akiknek a kedvére szeretne tenni; a falut a sáskajárástól Béni madarai mentik meg, és Béni menti meg a falut Pöcemédesz támadásától, vagyis a mindent elöntő szeméttől is. Az akár meseregényként is értelmezhető mesefüzér történeteinek egy részét napjaink eseményei ihlették: az Aranyláz című írás témáját a verespataki aranybánya megnyitása körüli huzavonából merítette a szerző, de találunk olyan történetet, amely játékos módon a madárinfluenza körüli hisztériára utal vissza, a II. Pöcemédesz pedig az erdélyi (és nemcsak) városok, falvak szeméttárolási nehézségeit dolgozza fel. A történetek sorát egy békamentő akció zárja: az őshonos békákat, akiket Unka Valdemár és népe kiüldözött a nádasból, Galambdúc Tóbiás segítségével telepítik vissza a nádasba.