Karácsony Pannóniában

Ezen az estén összekötözöm az angyalok szárnyát,
lefogok minden csengettyűző gyerekkezet.
Ezen az estén már nem érem be a tiborci egy pofa bagóval,
amely évezredek óta a Kárpátok közt a költőnek kijár.
Halálraítélt nép bugrissá rugdosott sarja, csihadj,
mert ezen az estén se változik semmi,
a hazaárulók tovább árulkodnak,
a megöltek meg hallgathatnak síron túl,
vagy maguknak voníthatnak vert kutyaként,
mint ez a magányos vers
a Dózsa-szagú dohos csontokból felvonít.