Éhség - (un)limited - 2. kiadás

Korog az agyunk, ha Szerényi Szabolcs szövegeit olvassuk. A test és lélek homályos kategóriák, egyetlen hatalmas bendő leszünk, mindenünk a vágy. Vágyunk arra, hogy mediterrán cserjét ültessünk magunkba, hogy daganatos szerveket együnk, vagy, hogy penészes mosogatószivaccsá változzunk. Mert az éhség az új vallás.
A kisprózák steril és embertelen világát felrobbantja az abszurd vágy, melyet a túlfogyasztás mámora hajt. Szerényi látványkonyhája kellemetlen attrakció, hiszen a konzumgépek megvadulnak, szétélveznek és végül önmagukat is feltálalják. Szegény agyunk mégis habzsol tovább, mert egyetlen kincsünk az éhség. (Nemes Z. Márió)