Kiskutya-nagykutya - Balogh Péter rajzaival; Saját képpel!

FÜLSZÖVEG
"A nagykutya a kút mellett állt. Odament hozzá a kiskutya. Ott áltak a falu mögött, az utolsó házaknál. A nagy kút köve körül volt locsolva, ragyogott a víz.
- Hogyan lettél te nagykutya? - kérdezte a kicsi.
- Hát... megnőttem.
A kicsi hátrahúzta a fejét, mintha gondolkodnék.
- És?
.............
- Nem tudom... Hagyni kell, hogy az ember úgy nőjőn.
- Az ember?
- A... kutyaember.
- Aha - álmélkodott a kicsi. - Értem - mondta, de semmit sem értett az egészből..."
A kiskutya és nagykutya barátságának históriája több, mint amit az irodalmi "kutyatörténetek" általában adni szoktak. Az író a tizenévesek érzelmi életének szinte teljes skáláját lekottázza ebben a könyvében, anélkül hogy frázisokba, prédikációkba vagy az erkölcsi példázatok ingoványaira tévedne. Látszólag semmi másról nincs szó, mint két együtt kóborló falusi kutya kalandjairól, valójában azonban a barátság legmélyebb, gyakran ellentmondásokkal teli tárnáit tárja fel az író.