Fák a betonrengetegben

Egy makk lehull az ágról. Olyan helyre pottyan, ahol csírázásnak indul, átvészeli a telet, évek múlva kis fácska, 80-100 év múlva hatalmas tölgy lesz belöle. A természetben így lép az idős példányok helyére az új állomány.
A város azonban külön világ. Emberek élnek az épületek, a beton, az aszfalt, a kőburkolat világában. Ebbe a mesterséges környezetbe csak az ember hozhatja be a természet egy részét, a fát, a növényt. Ezt saját érdekében teszi, hogy el tudja viselni az urbánus életet, s megteremtse magának a regenerálódáshoz szükséges teret az élő fa és a növényzet segítségével.
Radó Dezső azért fogott tollat, hogy a fák megbecsülését, védelmét mindenki, kertész és nem szakember is a maga ügyének tekintse. Feltárja a fák életműködésének városi feltételeit, történelmi pályafutásukat, városképformáló jelentőségüket, szerepüket a környezettvédelemben. Műve mindenkihez szól, ezért választotta a kissé szokatlan, tudományos "mesélő" stílust.