Hűtőtechnika I.

Az 1990-es évek elejétől több nagy kihívás is jelentkezett Magyarországon is a hűtő- és klímatechnikában. Az első nagy kihívás az ózonréteg védelme érdekében az egész világra, benne a hűtőiparra háruló feladatok megoldása. Ez szakmánkban új, klórmentes hűtőközegek alkalmazását, új tervezési, gyártási, zártrendszerű szerelési-, üzemeltetési-, karbantartási tevékenység gyakorlását követeli meg.
A következő kihívást az jelentette, hogy a magyarországi politikai rendszerváltozással a gazdasági rendszerváltozás, benne a hűtőtechnikát érintő változás is bekövetkezett. A nagy állami és egyéb nagy vállalati gazdaságokat nagyszámú magángazdaság váltotta fel, amelyek a hűtés területén is új igényekkel léptek fel, valamint a nyugati országokból érkező befektetők eltérő hűtési igényei is jelentkeztek.
További kihívást jelent az is, hogy a tudomány és a technika óriási fejlődésével a hűtőipar fejlődése is nagymértékű. Hagyományos elvű és újfajta hűtőgépek nagyszámú elterjedése tapasztalható az élelmiszeriparban, az iparban, a mezőgazdaságban, a gyógyszeriparban, a klimatizálásban. Növekedik a gépek, a rendszerek automatizáltsága foka, egyre inkább teret hódít a hűtőiparban is az elektronika.
Az új kihívások természetesen bizonyos mértékű új ismeretek elsajátítását követelik meg a hűtőipar és a hűtőgépipar minden régi és új szakemberétől, így a hűtőgépszerelőktől is.
Természetesen változatlanok maradnak a hűtőtechnika alapvető fizikai, áramlástechnikai, villamos elméletei, de elengedhetetlen az újabb ismeretek mesterfokon történő elsajátítása, amelyhez viszont nélkülözhetetlen új szakkönyvek használata.
A változások bekövetkezte óta Magyarországon nem jelent meg olyan hűtőgépszerelőknek írt magyar nyelvű szakkönyv, amely az új elméleteket, nomenklatúrákat, az SI mértékegységeket tartalmazza.