A Pellai Poszeidipposz epigrammái

A Pellában született Poszeidipposz (kb. 310-240 Kr.e.) egyike volt a hellénisztikus görög költészet legnagyobb epigramma- ill. elégiaíróinak. Az ókor modern kutatásában ritkán fordul elő olyan szenzációs lelet, mint az az 1992-ben ismertté vált papírusztekercs, melyet mai lelőhelyéről Milánói papíruszként emlegetünk. A Ptolemaioszok Alexandriájában alkotó költő ciklusokra osztott gyűjteményes verstekercsét másodlagosan múmiadíszként használták fel; mintegy 600 verssort és kb. 112 önálló darabot tartalmaz. Hihetetlenül színes és szemléletes képet ad az akkori világról. A drágakövekről szóló ciklus költői mesterművekel jeleskedhet, a sírversek, a hakjótöröttekről szóló epigrammák az emberi együttérzés szép tanúságai. Ma is érdekes sporttörténeti szempontból a lóversenyekről szóló ciklus. Magáért beszél a régebbi görög irodalom felhasználása. Az új lelet felhívta a figyelmet a korábban ismeretessé vált darabokra is. Az olvasó most a teljes Poszeidipposzt kapja görögül és magyar műfordításban, alapvető magyarázatokkal. Németh Béla, a nyelvtudomány kandidátusa szánt erre néhány évet, s ajánlja a jóindulatú olvasó figyelmébe.