Ének a vízimalomról

ELŐSZÓ:
Részlet a könyvből:
"Egyszer volt, hol nem volt, közel a Magyar tengerhez egy öreg vízimalom, egy sebesen folyó patakocska vitte ezüstösen csillogó vizét a nagy fa malomkerékhez. Benn a nagy malomszobában egy kedves ősz hajú, magas, sovány nagymama ringatott egy bölcsőt. Mely inkább egy nagy henger alakú teknőhöz hasonlított, jó meleg puha dunnával bélelve, melyet a hófehér baromfipelyhek tettek olyan kellemesen puhává. Alig látszott ki egy kisfiúcska szunyókáló alakja, aki kis kacsóit összetéve mintha csak szépen imádkozna."