Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon - Saját képpel

Ismertető: A Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon című könyv folytatni szeretné Esterházy Pál (1690,1696), Jordánszky Elek (1836), Schaffer Jakab (1897), Paulovits Sándor (1930), Bálint Sándor (1944), Szenthelyi-Molnár István (1971,1988) és Berecz Sándor (1981) munkáinak sorát. Épített is ezekre a szerzőkre, de sok mindenben el is tér tőlük. Felhasználja a legújabb történeti, művészettörténeti és néprajzi kutatási eredményeket, amelyek segítségével számos eddigi téves megállapítást korrigálni lehetett.
A könyv nem búcsújáró ének- és imakönyv. Ezek sorában az utóbbi évekből és magyar nyelven csak a Harmath Károly által összeállított Búcsúsok útikönyvét lehet említeni, ez Jugoszláviában, Újvidékben jelent meg 1988-ban. Ebben a könyvben - hasonlóan az egyes nagyobb kegyhelyekhez kötődő búcsús ének- és imakönyvekhez - Harmath Károly a búcsújárás cselekményeinek rendjében javasol imákat és énekeket: az elindulástól a kegytemplomba érkezésig, s a hazatérésig minden fontosabb eseményhez. Könyvünk ezt egészíti ki az egyes kegyhelyek rövid történeti, művelődéstörténeti ismertetésével és a zarándokútra vonatkozó hasznos tanácsokkal.
A bemutatott több mint ötven búcsújáró hely természetesen nem jelent hiánytalan felsorolást. Tartalmazza azonban az összeállítás céljainak megfelelően a leglátogatottabb és a megújulóban lévő kegyhelyeket. E válogatásban tehát egymás mellett szerepelnek az évi sok tízezres, esetenként százezres látogatottságú helyek, mint Máriapócs, Máriagyűd, Mátraverebély, amelyek határainkon kívül is sok zarándokot vonazanak és a csupán néhány falu, egy-egy kistáj életében szerepet játszók, mint pl. Kács, Sajópálfala, Gencsapáti, Báta. Földrajzilag is egyenetlenül oszlanak el: túlnyomó többségük a Dunántúlon és Észak-Magyarországon található. Ennek a történeti előzmények mellett az ország felekezeti megoszlása az oka. Búcsújáró helyeink és maga a búcsújárás ily módon lehet tükre és megjelenítője a magyar katolikus egyház és vallásgyakorlás múltjának, jelenének. Talán nem haszontalan, ha a búcsújárók nemcsk a kegyhelyek, kegytemplomok, s bennük a kegyképek és szobrok történetét, a tisztelet egy-egy jellegzetes mozzanatát ismerik meg, hanem a búcsújáró hely egyéb, vallásos épülésre is alkalmas látnivalóit: a település más templomait, kápolnáit, a búcsújáráshoz szorosan kapcsolódó kálváriákat, út menti kereszteket, szentek köztéri szobrait, s esetenként a természeti szépségeket is.
Sajnos, a zarándokok ellátásáról keveset tudunk mondani. Kegyhelyeink korszerű kiépítése, szociális és egészségügyi létesítményekkel való felszerelése századunk első felében éppen csak megkezdődött. Ezt a folyamatot megakasztotta és teljesen lehetetlenné tette az 1940-1950-es évek fordulójától Magyarországon érvényesülő egyházpolitika, a vallásellenes intézkedések egész sora. A néhol megépített szállodát, az egyszerű tömegszállásnak berendezett zarándokházakat, a vendéglőket államosították, más célokra vették igénybe, vagy anyagi tehetség hiányában tönkrementek. Ezeket csak részben pótolják a magánházaknál bérelhető szállások, a búcsúvásár sátrai közt kirakodó lacikonyhások, italárusok. Nagyobb városainkban, üdülőhelyeinken a meglévő szállodákat természetesen búcsújárók is igénybe vehetik. Nagyobb létszámú csoportok egyszerűbb, de olcsóbb elhelyezésére megfelelők a turistaházak, ezek címeit igyekeztünk az egyes kegyhelyeknél megadni.
A rendszeres búcsújárók számára a szálláshelyekre, étkezésre vonatkozó gyakorlati tanácsok nem újak. Ők ismerik a közlekedést, tudják, hogyan kell a hely adottságainak, évszaknak és időjárásnak megfelelően öltözködni. De újabb kegyhely felkeresésére távoli tájakról útnak induló zarándokok számára szükségesek ezek a tájékoztató adatok.- További ismertető: "Belelapozás". - - Tartalom:
Néhány szó a könyvről és használatáról 7
Térképek 10
Mi a búcsú? 14
A magyarországi búcsújárás rövid története 15
Búcsús ünnepek 23
Sík Sándor: Az andocsi Máriához 25
Andocs 27
Baja - Máriakönnye (Vodica) 30
Báta 32
Bélapátfalva 34
Bodajk 36
Bucsuszentlászló 38
Budakeszi 41
Budapest - Máriaremete 43
Celldömölk 45
Csatka 47
Csicsó 49
Bera József: Csobánka 51
Csobánka 52
Csorna 54
Eger 56
Egerszalók 59
Esztergom 63
Feldebrő 65
Fertőszentmiklós 67
Gencsapáti 69
Gyöngyös 71
Győr 73
Gyula 76
Hajós 78
Hasznos 80
Jásd 82
Jászberény 83
Kász 87
Kópháza 89
Krúdy Gyula a búcsújárásról 91
Máriabesnyő 92
Máriakálnok 99
Máriakéménd 101
Márianosztra 104
Ady Endre: A Pócsi Mária 106
Máriapócs 109
Mátraverebély-Szentkút 113
Monok 117
Osli 120
Pécs - Havihegy 122
Péliföldszentkereszt 124
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről (részlet) 126
Petőfiszállás - Szentkút 127
Röjtökmuzsaj 131
Sajópálfala 133
Segesd 136
Bittei Lajos: A solymári Mária 138
Solymár 139
Sopronbánfalva 141
Takáts Gyula: A sümegi csodatévő Máriához 143
Sümeg 145
Juhász Gyula: A Fekete Mária 148
Békés Gellért: Alsóvárosi búcsú a háború után 149
Szeged-Alsóváros 150
Szekszárd 154
Szigetvár-Turbék 157
Tétszenkút 160
Németh László: Alsóvárosi búcsú (regényrészlet) 162
Vác-Hétkápolna 163
Vasvár 166
Vértessomló 168
Búcsús naptár 170
Irodalmi válogatás 175