Háború és béke, avagy benső világunk drámái+

Krisna szavai csak akkor értelmezhetők helyesen, ha mi magunk is eljutunk az ő szintjére. Ne húzzátok hát le Krisnát a saját szintetekre - bár nyilván ez a könnyebb megoldás -, mert szegény most már nem tehet ellene semmit! A Gítát ma már mindenki úgy rángathatja le a saját szintjére, ahogy csak akarja. Bárhol is élsz - egy ketrecben, a föld alatt vagy akár a pokolban -, próbáld csak lehúzni a Gítát a saját szintedre, és meglátod, engedelmeskedni fog. De inkább ne cibáld be az élet legnagyobb igazságait a te életed legsötétebb kamráiba. Ezeket a végső igazságokat ugyanis a legmagasabb csúcsokon sikerült megfogalmazni. Neked is fel kell jutnod ezekre a csúcsokra, csak úgy fogod valóban megérteni őket! Ezek a végs? nagy igazságok tulajdonképpen csak arra szolgálnak, hogy inspiráljanak, hogy provokáljanak, hogy elindulj a csúcsok felé, ahol nincs semmi más, csak fény, ahol nincs semmi más, csak a tiszta tudatosság, ahol nincs semmi más, csak a halhatatlanság. Azokban a sötét völgyekben viszont, ahol te élsz - ahol nincs semmi más, csak sötétség, ahova úgy tűnik, egyetlen fénysugár sem jut el -, ha azt hallod, hogy csak az áradó fény létezik, és olyan, hogy sötétség, egyáltalán nem is létezik, kérlek, ne oltsd el azt a kis lámpást, ami még a kezedben van! Ne oltsd el, mondván: Ha úgyis csak a fény létezik, akkor minek kell ez a lámpa? Mert így a völgyben csak még sötétebb lesz.

Osho szerint a bátorság nem azonos a félelem hiányával, inkább szembenézés a jelenlétével. Bemutatja, honnan erednek a félelmeink, miként érthetjük meg ezeket, és honnan meríthetünk bátorságot szembesülni velük. Arra biztat minket, hogy örüljünk minden bizonytalanságnak és változásnak, amelyek lehetőséget teremtenek az új élményekre, s önmagunk és a bennünket körülvevő világ megértésére. Útmutatást ad belső bátorságunk fejlesztéséhez, képessé tesz hitelesen és elégedetten élni mindennapjainkat.