Nemzetközi adásvétel és jogegységesítés

A könyv a jogi sokszínűségre adható lehetséges válaszokat vizsgálja a szerződési jog területén, három egymással szorosan összefüggő témakörre figyelve. Egyrészt a szerződésekre, ezen belül elsősorban a nemzetközi adásvételre alkalmazandó jogot meghatározó nemzetközi magánjogra és annak egységesítésére fókuszál. Másrészt az egységes anyagi szerződési jog megteremtésére irányuló kísérletek, nemzetközi egyezmények kérdését taglalja, de tekintettel van az olyan újfajta eszközökre is, mint a nem állami normák és jogok, a rules of law, azaz a „puha” jogi (soft law) instrumentumok. Harmadrészt a fenti két jelenségvilág között megjelenő határfelület, érintkezési mező problémáit is kutatja az alábbi kérdések felől közelítve: Milyen kapcsolatok húzódnak a nemzetközi magánjog egységesítése és az anyagi jogegységesítés regionális és nemzetközi dokumentumai között? Elégséges-e ezen viszonyok leírásához annak az általános elvnek a rögzítése, hogy az egységes anyagi jog mint ideális megoldás elsőbbséget élvez az egységes kollíziós joggal szemben? Mennyiben számít az egységes szerződési jog a klasszikus utaló szabályokra önmaga alkalmazásánál vagy például a joghézagok kitöltésénél? Elvezethet-e a kollíziós normák utalása az egységes anyagi jog (nemzetközi egyezmények) felhívásához? Egyáltalán szükség van-e az anyagi jog egységesítésére, ha a jogválasztás és a jól működő objektív kapcsoló szabályok képesek kezelni a jogrendszerek különbözőségéből eredő kihívásokat? Vagy mégis feltételezhető, hogy a jogválasztás lehetősége, például a tömeges fogyasztói ügyleteknél, nem a legmegfelelőbb megoldás, mi több sajátos szabályozást igényel? Továbbá miként válaszol a nemzetközi magánjog az egységes szerződési jog, a különböző szerződési alapelvek (principles of contract law) megalkotására? Párbeszédben állnak-e egymással a kollíziós jogi és anyagi jogi források? Mennyire hatékony és eredményes a kollíziós jogi és az anyagi jogi jogegységesítési folyamat – külön-külön, illetve ha hatásukat összegezzük? Maradtak-e még fehér foltok, felderítetlen problémák a jogalkotás során?