Magyar alkotmány- és jogtörténet

Eckhart Ferenc (1885-1957) a 20. századi magyar jogtörténet-tudomány egyik legnagyobb hatású alakja. A bécsi udvar gazdaságpolitikájáról, a Szentkorona-eszme történetéről, a 16-17. századi földesúri büntetőbíráskodásról írott művei mellett egyetlen jogtörténeti tankönyvet írt, melyet 1946-ban tett közzé Magyar alkotmány- és jogtörténet címmel. Munkája első ízben vezette el a jogtörténet fonalát a polgári kor határáig. A históriai mezsgyék módosítása lehetővé tette a magyar alkotmány- és jogtörténet nagy ívű áttekintését, a jogágak kibontakozásának árnyalt bemutatását. A tankönyv évtizedeken keresztül a jurátusok és a bölcsészhallgatók kedvelt kézikönyve volt, melyet élvezetes stílusának legalább oly mértékben köszönhetett, mint kritikus megközelítésének, logikus okfejtéseinek és világos rendszerének.