Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben

ELŐSZÓ
1994 szeptember 3-án az I. Országos Jelenkortörténeti Konferencia zárónapján azzal az ígérettel vettünk búcsút a résztvevőktől, hogy az elhangzott előadásokat igyekszünk minél előbb nyomtatott formában is közzétenni. A konferenciát szervező tudományos műhelyek és intézmények anyagi áldozatvállalásának köszönhetően ígéretünket jj közel egy év múltán - sikerül valóra váltani. Örömünkre szolgál, hogy a tanácskozás részvevőinek döntő többsége élt a kínálkozó publikációs lehetőséggel, s az előadók közül egyéb elfoglaltságaik miatt mindössze négyen nem tudták időben leadni kézirataikat. Joggal véljük tehát úgy, hogy a debreceni konferencia valós szakmai igényeket kielégítve, jó alkalmat teremtett a széles körű tudományos tapasztalatcserére, az új kutatási eredmények bemutatására és megvitatására, valamint a hazai történet- és - szélesebb értelemben véve - társadalomtudomány különböző irányzatai és műhelyei közötti szakmai párbeszédre. A kötet szerkesztése során törekedtünk ugyan a gyakran különböző jellegű előadások és tanulmányok formai egységesítésére, de messzemenően figyelembe vettük az egyes társadalomtudományi ágazatok - történettudomány, szociológia, politológia - egymástól eltérő publikációs szokásait, hagyományait, illetve a szerzők közléssel kapcsolatos kéréseit. Ennek következtében tanulmánykötetünk nemcsak diszciplínák és a gondolkodásmódok sokrétűségét tükrözi, hanem a formai sokszínűség jegyeit is magán viseli. Könyvünk tagolása a debreceni eszmecsere szekcióinak rendjét követi. Utólag csak két előadás helyét változtattuk meg, miután többszöri átolvasást követően úgy ítéltük meg, hogy témáik az adott helyen jobban illeszkednek a szekciók problémakörébe. Terjedelmi és technikai okok miatt sajnos el kellett tekintenünk ez elhangzott hozzászólások, viták és elnöki összefoglalások közlésétől, pedig ezek közreadása általános szakmai és módszertani szempontból egyaránt fontos lett volna. Bízunk abban, hogy a kötet tanulmányai - amelyek egyben a jelenkorkutatás helyzetéről és feladatairól is számot adnak - a szakmai közönség mellett a szélesebb közvélemény érdeklődését is felkeltik. Vissza
TARTALOM
Bevezető 9
Kende Péter: Elnöki megnyitó 11
I. BEVEZETÉS A JELENKORTÖRTÉNETBE
Glatz Ferenc: Jelenkortörténet és jelentörténet 17
Ormos Mária: A történettudomány forrásairól a 20. században 28
Litván György: Történetírásunk és jelenkorunk 39
Andorka Rudolf: A magyar társadalom rétegződése és mobilitása az 1930-as
évektől napjainkig 46
II.A JELENKOR-TÖRTÉNETI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Molnár Miklós: Mit kezdhet a történész a civil társadalommal? 67
Kozák Gyula: Az Oral History Archívumról 74
Sz. Bányai Irén: A személyes sors történelmi tanulságai 83
Hanák Gábor - Kövér György: Biográfia és Oral History 92
Lux Zoltán: A számítástechnika alkalmazása a történettudományok
területén 101
Baczoni Gábor: A Belügyminisztériumban, valamint szerveinél őrzött iratok
és forrásértékük 111
Szendiné Orvos Erzsébet: A bírósági iratok forrásértéke 1945-től 117
Tóth Pál Péter: Kihallgatási jegyzőkönyvek mint történeti dokumentumok 124
Major Zoltán László: Debrecen város kormánybiztos főispánja iratainak
forrásértéke (1918-1919) 134
Nagy László G.: Papírpénzek/szükségpénzek, mint a 20. századi magyar
történelem kisegítő forrásai 141
Radics Kálmán: Törvényhatósági bizottságok iratainak forrásértéke
1945 után 150
G. Vass István: Vállalati adattár 1945-1950 156
III.TÖBBSÉGIHATALOM-KISEBBSÉGI TÁRSADALOM
Kende Péter: Többség versus kisebbség mint szociálpszichológiai probléma 169
Murányi István: Cigányok nemzettudata egy rétközi településen 180
Berényi Mária: A magyarországi román intézmények működése a két
világháború közötti időszakban 194
Tóth István: A kisebbségi jogok és végrehajtásuk a Békés és Csanád
vármegyei szlovákság körében 1920-1944 208
Horváth István: Szlovákok Nógrádban 1920-1938 222
Gáli Ernő: A román nemzeti ideológia történelmi pályája 236
G. Kovács László: Törvények szorításában 243
Szarka László: Autonómiaelképzelések a kisebbségi magyar pártok két
világháború közötti politikájában 250
Erdős Ferenc: A kivándorlás főbb jellemzői Fejér megyében a századelőn 255
Tóth István: Kisebbségi közélet politizálás Kárpátalján 1944 után 262
Tóth Ágnes: Kényszer vagy lehetőség 278
Stark Tamás: Magyar zsidóság vesztesége a vészkorszakban 292
Völgyesi Zoltán: „Majd meglátják a zsidók, hogy mi lesz velük,
ha az orvosok kimennek" 303
Ágoston Magdolna: Hány magyar él Ausztriában és hogyan ápolja
magyarságát? 314
IV. HATALMI RENDSZEREK-TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK POLITIKAI ELITEK
Pokol Béla: Kommunikatív hatalom, politika és közigazgatás 327
Csizmadia Ervin: Hatalom, ellenzék, társadalom a Kádár-rendszerben 331
Rainer M. János: Rendszerváltás és a közelmúlt 338
Fricz Tamás: A demokrácia problémái a rendszerváltás után
Magyarországon 348
Veliky János: Egymással küzdve - szerepzavarban 354
Eke Judit: A politikai részvétel dilemmái a lokalitásokban 360
Horváth Ágnes: Nők és a politika a század első éveiben 370
Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919-1944 között 388
Püski Levente: A politikai elit változása 1919 után 400
Barta Róbert: Az Egységes Párt parlamenti képviselőinek társadalmi
összetétele az 1920-as években 420
Sipos József: A Kisgazdapárt fejlődése, struktúrája és eszmerendszere
1918-1922 419
Hubai László: A Független Kisgazdapárt szavazóbázisának regionális
változása 1931-1947 430
Mónus Imre: Hajdúböszörmény politikai struktúrája a két világháború között 444
Újvári Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban" 453
Szőke Domonkos: Az „új nemesség" - egy sajátosan értelmezhető Németh
László-i kategória 460
Vásárhelyi Miklós: A Kádár-rendszer tájékoztatási politikája - A cenzúra
visszaállítása 1956 után 466
Standeisky Éva: „Apukám házat épít" 476
Eörsi László: Adalékok az 1956-1957-es ellenállás történetéhez 486
Valuch Tibor: Egy konfliktus és következményei 492
Németh Péterné: Megtorlás és politikai perek az 1956-os forradalom után
Szabolcs-Szatmár megyében 501
Baráth József: 1956 Kárpátalján 509
Ihász István A magyar társadalom érdekképviselete az országgyűlésekben a
választójog és a pártharcok tükrében 515
Süli-Zakar István: Egy történelmi folyamat társadalom-földrajzi aspektusai 523
Balajthy Anna: Politikai pártok társadalmi bázisa a rendszerváltást követően
a kelet-közép-európai régióban 533
Stipkovits Ferenc: A politikai tagozódás változása egy kisvárosban három
választás tükrében 541
V. TÁRSADALMI MOBILITÁS
Gyáni Gábor: A városi munkásság szerkezete Magyarországon
1910-1941 között 553
Hajdú Tibor: A magyar értelmiség számszerű növekedésének
és mobilitásának összefüggései a 20. század első felében 558
Síró Béla: Középfokú iskolázást, műveltségi mobilitást meghatározó tényezők 563
Timár Lajos: Az oktatási rendszer és az értelmiség reprodukciója a két
világháború között Magyarországon 577
Ölveti Gábor: A debreceni nyomdák és nyomdászok helyzete a két
világháború között 588
Pető Ernő: A kisvárosi felemelkedés egy beduguló csatornája 596
Gazdag István: Egyesületek Hajdú megyében és Debrecenben a két
világháború között 609
Zsidi Vilmos: A hallgatóság és a tanári kar átalakítása
a közgazdaság-tudományi egyetemien 1945-1956 613
Belényi Gyula: Az extenzív iparosítás politikája és a fizikai dolgozók
foglalkozási átrétegződése (1948-1953) 618
Kormos László: A református egyházi társadalom 1945-1950 között 626
Nagy József: A paraszti migráció irányai és okai az 1950-es években 647
Csoba Judit: „Mi van a járadék után... ?" 662
Gyekiczky Tamás: „Segíts magadon..." Munkanélküliek önszerveződései
1990 után 678
Tóth Pál Péter: Magyarország új állampolgárai (1988-1992) 687