Az irodalomfogalmak rendszere - Saját képpel

Ismertető: A szerző yale-i tanárával és mesterével, René Wellekkel vitatkozva mutatja ki, milyen nehéz elkerülni modern irodalomfogalmaink, irodalomképzeteink visszavetítését. Szó-, fogalom- és képzettörténeti nyomozása kiterjed az írásbeliség előtti állapot és az ősi írásbeliség valós és hipotetikus "irodalomfogalmaira", a modern esztétikai irodalomfogalmak antikvitásbeli előzményeire, a keleti és nyugati irodalmak összehasonlító tipológiájából eredő problémákra, a magyar "literatúra" és "irodalom" terminusok jelentéstörténete. A "mélyfúrások" közül különösen izgalmas a cinquecento poétikájában, a Voltaire és Goldsmith írásaiban és a "prózai korszak"-ban megjelenő irodalomfogalmak jellemzése. A záró fejezetben a "történeti jelentésintegrációk építőelemeit" rendszerezve kidolgozza "az irodalomfogalmak generelizálásának többdimenziós modelljét". A nagy művelődéstörténeti anyagot, nemegyszer kuriózumokat is bemutató elemzés a viták jelenkori szintjén von le az irodalomelméleti áttekintést-rendszerezést alapjaiban érintő következtetéseket.- További ismertető: "Belelapozás".

-------------------------------- Tartalom: Előzetes megjegyzések 5 Szó- és jelentéstörténeti háttér 8 Az irodalomfogalom történetének problémája 9 René Wellek az "irodalom" szó és a vele rokon terminusok történetéről 11 Escarpit példája 20 A magyar "literatúra" szó története 26 Az irodalom esztétikai fogalmainak előzményei 45 Kezdetben vala az Ige? 51 Litterae- és litteratura-jelleg az ősszóbeliségben 55 Vers és próza a szóbeliségben 60 Irodalomváltozatok az ősi írásbeliségben 65 Korai irodalomképzetek és irodalomfogalmak 72 Az irodalom esztétikai fogalmainak ókori előzményei 82 A keleti és nyugati irodalmiság összehasonlító tipológiája (Earl Miner elmélete) 102 Az esztétikai irodalomfogalmak integrálódása 124 A litterae szakosodása (Kenyeres Imre észrevétele) 125 Voltaire és a "belle littérature" korai definíciója 132 A literatúra mint költészet (Goldsmith példája) 139 A műfaji hármasság és a líra (Torelli és Minturno) 146 A literatúra mint prózaiság 150 A prózai korszak 152 A prózaiság poétikája 158 Az irodalomfogalmak rendszere 167 A történeti jelentésintegrációk építőelemei 167 Hogyan változik a "történetileg változó" irodalomfogalom? 176 Az irodalom "egységes" és "egyetlen" fogalma 182 Az irodalomfogalmak generálásának többdimenziós modellje 188 Jegyzetek 192