A budai vár és a Debreceni csata

Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
FÜLSZÖVEG
"Fegyverszünet megkötése kívánatos. Aláírásra meghatalmazás megadva. Kikötött együttműködésre készség megvan... Ezekkel a szavakkal kezdődik Horthy 1944. október 10-én, néhány perccel éjfél után Moszkvába küldött távirata.
Miért csak ekkor és nem augusztus végén vagy szeptember elején két Magyarország kormányzója fegyverszünetet? Miért nem követte Horthy és a Lakatos-kormány a finn, a bolgár és a román példát? Mi késztette Horthyékat arra, hogy ebben a helyzetben - amelyet maguk is úgy jellemeztek, hogy "elérkezett a vég, menteni kell, ami még menthető" és amely 1944. szeptember elején alkalmas volt a németektől való elszakadásra - mégis a háborút válasszák?
Másként is történhetett volna? Volt más lehetőség? Mindenekelőtt ezekre az évtizedek múltán is izgató kérdésekre keres választ a könyv, amelyben a Horthy-rendszer katonapolitikáját, a fegyverszünettel kapcsolatos manővereit és a német-magyar katonai viszonyt mutatja be.
A mű további részében a debreceni csatát és annak az 1944. október 15-i eseményekkel való összefüggését ismerjük meg. Az olvasó ebben a könyvben találkozik első ízben a Tiszántúl felszabadításának, a Debrecentől délre lezajlott elkeseredett páncélos küzdelemnek magyar hadtörténész tollából származó részletes leírásával, a magyar és a német vezérkari főnök október 12-14. között vívott táviratcsatájának hiteles történetével.
Hazánk történelmének ezt a tragikus időszakát, a Horthy-rendszer katasztrófapolitikáját a szerző számos, az olvasóközönség előtt eddig ismeretlen magyar, szovjet és német levéltári anyag, forrásmunka felhasználásával sok tekintetben új megvilágításban, mindenütt a hadtörténész tárgyilagosságával ismerteti és elemzi. Vissza
TARTALOM
A Horthy-rendszer katonapolitikája a Lakatos-kormány megalakulásától a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások megkezdéséig 5
Az általános hadászati helyzet és Magyarország 1944 nyarán 7
Magyarország a iasi-kisinyovi hadművelet és a román fordulat után 17
Horthy és a Lakatos-kormánykatonapolitikája 30
Kísérletek a Lakatos-kormány katonapolitikájának megvalósítására. A német-magyar katonai viszony alakulása a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások megindulásáig 39
A Tiszántúl felszabadítása 101
A hadműveleti helyzet és a szemben állók felek tervei az Arad környéki harcok után 103
A szovjet csapatok kijutnak a Tiszához 115
Horthy kiugrási kísérletének hatása a hadseregre és a német-magyar viszonyra. Harc a Breith-csoport hátában 131
A debreceni csata és a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások 146
A 6. német hadsereg szétverése, Debrecen felszabadítása 160
Horthy sikertelen fegyverszüneti kísérlete és következményei 165
Harcok Nyíregyházáért 191
Utószó 199
Jegyzetek 203
Névmutató 215
Bibliográfia 219