A Habsburg-birodalom felbomlása 1918 - A MAGYARORSZÁGI FORRADALOM

Néhány fekete-fehér térképpel illusztrálva.

Az első világháború utolsó éveinek drámai eseményeit felidézve kutatja a szerző: hogyan alakultak az 1918-as katonai erőviszonyok, s hogyan kényszerítette ki a német hadvezetőség, elsősorban Ludecdorff a német hadsereg utolsó nagy offenzíváját a nyugati fronton? Kiket terhel a felelősség az osztrák-magyar hadsereg 1918-as, tavaszi-nyári kilátástalan olaszországi támadásáért, amely a "piavei csata" néven vonult be a történelembe? Siklós András imponálóan gazdag hazai és külföldi forrásanyagra, köztük nagyszámú, eddig feltáratlan levéltári dokumentumra támaszkodva emeli ki a legjellemzőbb mozzanatokat. Széle körképet rajzol az akkori Magyarország területén élt nemzetiségek, horvátok, szerbek, románok, szlovákok 1918-ban már közvetlenül az elszakadást célzó akcióiról. Rámutat a nyugati nagyhatalmak, különösen Franciaország szerepére, a rejtett mozgatórugókra. Így válik érthetővé az is, miért maradtak meddők a politikai csődtömeget öröklő Károlyi-rezsim kísérletei a volt nemzetiségekkel való megegyezésre. A tanulmány a sorsdöntő esztendők katonai és politikai folyamatait újszerűen, európai távlatba állítva idézi fel, kerülve a nagy szavakat, mert a tények magukért beszélnek. Mondanivalója nemcsak a szakemberek, hanem az újabb kori történelmünk iránt érdeklődő olvasók figyelmére is számot tarthat.

TARTALOM:

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása és felbomlása 5
A katonai helyzet és a Monarchia belső helyzete 7
A német hadsereg támadása és visszavonulása a nyugati fronton 7
Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó offenzívája 31
A hátország helyzete 66
A hadsereg bomlása 86
Összeomlás a délkeleti arcvonalon 105
Utolsó kísérletek a Monarchia megmentésére 112
Burián második külügyminisztersége 112
A Hussarek-kormány nemzetiségi politikája 113
Burián jegyzéke és az október 4-i békeajánlat 116
Császári manifesztum 118
Wilson válasza és Andrássy különbéke-kísérlete 120
A páduai fegyverszünet 122
A Monarchia felbomlása 126
Lengyelország 126
A nyugat-ukrán állam 129
Csehország 131
A délszlávok 133
Német-Ausztria 137
A felbomlás sajátos vonásai 139
A Magyarországi Forradalom és a soknemzetiségű Magyarország felbomlása 143
Politikai válság - forradalmi helyzet 145
Első hírek a "bolgár-macedón harctérről" 145
Kormányzati válság 146
Károlyi Mihály és a Függetlenségi - 48-as Párt 147
A polgári radikálisok 150
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és baloldali ellenzéke 154
Az oroszországi magyar kommunista csoport 160
A közhangulat október elején 163
Utoljára tanácskozik az országgyűlés 164
A forradalom győzelme - Magyarország népköztársaság 172
Végkifejlés felé 172
A forradalom győzelme 179
A forradalom első napjai 190
A köztársaság kikiáltása 198
Az ország nemzetközi helyzete. A Károlyi-kormány külpolitikája 203
Súlyos adottságok, indokolatlan remények 203
A fegyverszünet bonyodalmai 204
A belgrádi katonai egyezmény 207
A Vix-misszió. Az antant új követeléseket támaszt 210
Az ország belső helyzete 216
A gazdasági helyzet 216
Gazdaságpolitikai és szociálpolitikai intézkedések 221
A földkérdés megoldatlansága 227
Harc a hadsereg leszerelése és újjászervezése körül 233
A soknemzetiségű Magyarország felbomlása 240
Horvát-Szlavónország és a Vajdaság 240
Szlovákia 246
Erdély és a magyarországi románok 253
Kárpát-Ukrajna 264
Nyugat-Magyarország (Burgenland) és a magyarországi németek 267
A Kommunisták Magyarországi Pártja és a nem magyar anyenyelvű dolgozók kommunista csoportjai 274
A szovjet kormány felhívása 274
A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása 275
A párt programja, célkitűzései 278
Felvilágosító és szervező munka a tömegek körében 284
A román, délszláv, szlovák és más nem magyar anyanyelvű dolgozók ommunista csoportjai 287
A felbomlás sajátos vonásai - kitekintés 293
Források és irodalom 311
Rövidítések jegyzéke 331