A magyar gazdaság fenntartható növekedése A 43. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS ELŐADÁSAI

Magyarország gazdasági növekedésének lendülete az Európai Unióban eltöltött első évben nem változott számottevően; továbbra is mintegy két százalékponttal haladta meg az eurózóna országainak átlagát. Ezt az ütemet önmagában komoly eredményként is elkönyvelhetnénk, ha külkereskedelmi és fizetési mérlegünk, valamint a költségvetésünk nem zárt volna tetemes hiánnyal. A közelmúlt és a jelen makacs egyensúlytalanságai, a nagy elosztórendszerek reformjának elhúzódása megkerülhetetlenné teszi a kérdést: mit kell tennünk azért, hogy gazdasági fejlődésünk hosszabb távon is fenntartható legyen, vagyis ne ütközzék egyensúlyi korlátokba? A 43. közgazdász-vándorgyűlés e feltételekkel foglalkozott. A szokásos gazdaságpolitikai előadások mellett nagy teret kaptak az Európai Unió lisszaboni stratégiájából adódó feladatok: a versenyképesség, a társadalmi és gazdasági kohézió, a foglalkoztatás növelése. Közmegegyezés alakult ki arról, hogy a költségvetési egyensúly helyreállításának kulcsfeladata az államszervezet, a közszolgáltatások reformja, aminek elkerülhetetlen velejárója az állami alkalmazásban állók számának csökkentése. Az Európai Unióban régóta napirenden szereplő téma az információs társadalom kialakulásának-kiteljesedésének elősegítése. Az informatikai szekció az ezzel kapcsolatos hazai eredményeket, jó példákat és feladatokat is föltárta. Külön szekciót foglalkozott az Európai Unióban való részvételünk eddigi tapasztalatainak, a közösségi támogatások felhasználásának, valamint a 2007 és 2013 közötti időszakban várható források fogadására való felkészülésnek. Ez utóbbi témakör keretében több előadás tekintette át a közelmúlt fejlesztéspolitikájának tanulságait. A vándorgyűlés Magyarországot nem csak az EU tagjaként mutatta be, hanem az egész világgazdaság résztvevőjeként; az egyik szekció az „egyéb" külgazdasági kapcsolatainkkal foglalkozott. A vándorgyűlésnek mind a plenáris ülésein, mind a szekcióiban a szakma legelismertebb, leghozzáértőbb kiválóságai szerepeltek, de idén örvendetesen nagy számban találkozhattak a résztvevők olyan ígéretes fiatalokkal is, akik most kaptak először lehetőséget arra, hogy e fórumon is bemutatkozzanak. Egy olyan szakmai rendezvényen, ahol kereken hetven előadó mondta el a véleményét, és a csaknem négyszáz résztvevő közül szintén több tucatnyian szóltak hozzá, természetesen nem alakulhat ki tökéletes összhang sem a helyzetmegítélést, sem a teendőket illetően. A közgazdász-vándorgyűléseknek azonban éppen az a vonzerejük, hogy a különböző nézetek, iskolák, eltérő politikai erők képviselői az egymás megértésének szándékával és igényével léphetnek fel, és a viták mindig szigorúan szakmai mederben maradnak. Nem történt ez másképpen most sem.